Portug�l f�ldre 1476 kar�csonya t�j�n vet�d�tt – �s ez d�nt� hat�ssal volt tov�bbi p�ly�j�ra. Nolib�l indult el Bechalla nev� vitorl�son majd onnan Londonba, de a haj�rajt portug�l partokn�l megt�madt�k; Kolumbusz nagy nehezen megmenek�lt, s szerencs�sen Lisszabonba jutott. „Portug�lia d�lnyugati r�sz�n a Saõ Vicente-fokn�l francia haj�k t�madt�k meg a genovai keresked�flott�t…Heves tengeri csata bontakozott ki, ennek sor�n Kolumbusz Krist�f haj�j�t �gy�l�ved�kek t�zbe bor�tott�k… �szva szerencs�sen el�rte a partot. Innen nagy nehezen eljutott Lisszabonba, �s ott v�rta be a sz�tvert keresked�flotta maradv�nyait…” Portug�lia akkoriban Eur�pa els� tengeri hatalma volt, itt tal�lt mag�nak feles�get Kolumbusz, de feles�ge (Felippa) Diego nev� gyermek�k sz�let�se ut�n, alig egy �vvel a h�zass�gk�t�s�ket k�vet�en, meghalt. Kolumbusz pedig egyre t�bb, sz�m�ra kedvez� adatot gy�jt�tt be haj�napl�kb�l, feljegyz�sekb�l, csillag�szokt�l, t�rk�p�szekt�l, hogy nyugat ir�ny�ban el�rhet� India. Egy az id�sz�m�t�sunk el�tti III. sz�zadban �lt g�r�g tud�s, bizonyos Erasztothen�sz feljegyz�sei k�z�tt a k�vetkez�kre bukkant: „Ha az Atlanti-�ce�n nagys�ga nem volna akad�ly, az Ib�riai-f�lszigetr�l kiindulva, nyugat fel� haj�z�ssal eljuthatunk Indi�ba.” Paolo Toscanelli a k�vetkez�ket �rta egy 1474-es keltez�s� level�ben a portug�l kir�lynak: „Lisszabon v�ros�t�l egyenesen nyugat fel� huszonhat �tszakasz tal�lhat�, egyenk�nt k�r�lbel�l k�tsz�z�tven m�rf�ldes s�vok: ott tal�ljuk azt�n a nagy �s nevezetes Quinsay v�rost (bizony�ra Hangcsou nev�t torz�tott�k erre)… Minthogy a k�zvetlen utat m�g nem tal�ltuk meg, a t�bbi odavezet� �tvonalat is m�g f�tyol fedi. Bizonyos m�gis, hogy el lehet oda jutni” Ez utobbi levelet nagy �rdekl�d�ssel tanulm�nyozt�k a portug�l udvarban, m�gis ink�bb az Afrika megker�l�s�vel Indi�ba vezet� �tvonal kifejleszt�s�re �sszpontos�tottak. Kolumbusz levelet �rt Toscanellinek, miut�n � is hozz�f�rt a fent eml�tett lev�lhez �s tov�bbi felvil�gos�t�st k�rt t�le, Toscanelli levele �j adatokkal nem szolg�lhatott, de b�tor�totta Kolumbuszt: „Sz�vesen szereztem tudom�st b�tor sz�v� �s nagyszer� elhat�roz�sodr�l, hogy nyugati ir�nyba vitorl�zva akarsz keletre jutni. Az eml�tett �tvonal nemcsak lehets�ges, de val�ban l�tez� �s bizonyos!” Az elhat�roz�s ekkor m�r megvolt Kolumbuszban, nagy terv�t „Indi�k v�llalkoz�snak” nevezte, csak az exped�ci�hoz sz�ks�ges p�nzt kellet el�teremteni.

Kolumbusz el�sz�r II. J�nos portug�l kir�lyhoz fordult, a kir�ly azonban egy vizsg�l�bizotts�g el� k�ldte, majd a bizotts�g megk�rd�jelezve terv�nek siker�t elvetette az �tletet. Val�sz�n�leg Kolumbusznak ezen k�v�l egy�b, m�gpedig el�g s�lyos oka lehetett a t�voz�sra, mivel k�s�bb csak kir�lyi menlev�llel t�rhetett vissza. 1484-ben titokban az alig n�gy �ves Diego nev� fi�val hagyta el az orsz�got �s Spanyolorsz�gba ment, kir�lyi seg�ts�get rem�lve a terv�hez. K�zben Bartolomeo, Kolumbusz Krist�f �ccse 1488-ban Angli�ba utazott, hogy VII. Henriket megpr�b�lja megnyerni az �gy�rt, de �tk�zben berber haj�sok elfogt�k �s rabszolgasorba ker�lt, csak p�r �v m�lva szabadult ki, az els� Kolumbusz �ton nem is vett r�szt. Spanyolorsz�gban Kolumbusz tehet�s p�rtfog�kra tal�lt, portug�l aj�nl�leveleinek seg�ts�g�vel, p�ld�ul a p�pai nuncius, az it�liai sz�rmaz�s� Antonio Giraldini �rsek �s �ccse, aki a kir�lyi p�r legid�sebb l�ny�nak volt a nevel�je. Kolumbusz azt rem�lte ez felgyors�tja �gy�t, m�gis csak 1486-ban fogadta Izabella kir�lyn�, akinek siker�lt megnyernie rokonszenv�t az �gyh�z, ennek ellen�re �vekig tart� halogat�s ut�n az udvar 1490-ben a k�vetkez� v�laszt adta: „nem tal�ljuk indokoltnak, hogy �fels�geik olyan tervet t�mogassanak, amely rendk�v�l gyenge alapokon nyugszik, �s amelynek megval�sul�sa m�goly szer�ny ismerettel rendelkez� ember sz�m�ra is lehetetlennek t�nik” S�t az �rvek k�z�tt m�g olyan ma viccnek t�n�, akkor azonban tudom�nyos gondolatnak sz�m�t� indokl�s is szerepelt, mely szerint a F�ld g�rb�let�n lefel� haj�zni k�nny� �s ha el is �ri Indi�t, nem tud majd visszaj�nni, hiszen felfel� kellene kapaszkodnia. Spanyolorsz�gban  m�gis �rte �r�m Kolumbuszt 1488-ban megsz�letett m�sodik fia, Fernando, Beatr�z Henriquez sz�lte, aki t�bb m�s mellett Kolumbusz szeret�je volt. 1491-ben a nemleges v�laszt k�vet�en elhat�rozta a francia kir�lyn�l is pr�b�lkozik, az akkor 12 �ves Di�goval el is jutott Palos kik�t�j�ig, itt a hat�r �tl�p�se el�tt megsz�lltak a v�ros melletti kolostorban. Furcsa sorsfordulat, hogy a rendh�z f�n�k�nek besz�lget�s k�zben az a meggy�z�d�se t�madt, hogy ezt az embert nem szabad kiengedni az orsz�gb�l, levelet k�ld�tt Izabell�nak, aki gyorsan reag�lva az �zenetre, marasztalta Kolumbuszt �s v�rakoz�sra intette, de kedvez� d�nt�st �g�rt.

1492 janu�rj�ban m�r kihallgat�sra h�vt�k Kolumbuszt, �prilis 17-�n kez�be kapta azt a szerz�d�st, ami�rt eddig kilincselt, ez l�nyeg�ben tartalmazta minden k�vetel�s�t: a nyugati �ce�n tengernagya lett, a felfedezend� f�ldek alkir�lya �s korm�nyz�ja, a szerzett kincsek egytizede �t illeti, de a k�lts�gek levon�sa ut�n, b�r�i hatalmat kap az �j ter�leteken. Ezt 30-�n egy ut�szerz�d�ssel eg�sz�tett�k ki, mely meger�s�tette a tengernagyi, alkir�lyi, korm�nyz�i kinevez�st ut�dainak j�r� �r�k�s�d�si joggal, valamint felsz�l�totta a spanyol korona �sszes alattval�j�t, hogy tarts�k tiszteletben a szerz�d�sben foglaltakat �s az alkir�ly hatalma al� ker�l� ter�leteken felt�tel n�lk�l engedelmeskedjenek neki. Az exped�ci� k�lts�geinek, a haj�k felszerel�s�nek egy r�sz�t Kolumbusznak kellett �llnia, nehezen b�r, de el�teremtette a sz�ks�ges �sszeget. Azonban anyagi gondok mellett egy�b probl�m�k is ad�dtak, neh�z volt az ismeretlenbe haj�z� flott�hoz leg�nys�get toborozni. V�g�l meglett a 120 f�nyi leg�nys�g, de ezek k�z�l is csak 70 volt hivat�sos tenger�sz. A vez�rvitorl�s parancsnoka maga Kolumbusz volt, Santa Mar��nak keresztelte el a h�rom�rbocos, alig harminc m�ter hossz� �s nyolc m�ter sz�les karavell�t. A Pinta nev� kisebb tizennyolc m�ter hossz� haj� kapit�nya Mart�n Alonzo pinz�n �s a Niña a legkisebb vitorl�s kapit�nya  Vincente Yañez Pinz�n volt.

1492 augusztus 3-�n 8 �rakor kifutott a h�rom haj� Palos kik�t�j�b�l. Kolumbusz haj�napl�j�nak bevezet� sorai ut�n az els� napl�bejegyz�s: „P�ntek, 1492. augusztus 3. – A mai napon reggel 8 �rakor elhagytuk a kik�t�t. T�bb ir�nyv�ltoztat�s ut�n napnyugt�ig megtett�nk d�l ir�nyban 60 tengeri m�rf�ldet, azt�n d�lnyugatra fordultunk. Ir�ny: a Kan�ri-szigetek.” Az els� gyan�s jel �gy ker�lt lejegyz�sre a napl�ba: „H�tf�, augusztus 6. – A Martin Alonzo Pinz�n kapit�ny parancsnoks�ga alatt �ll� Pinta korm�nyr�dja elt�rt. T�bben gyanakodnak, hogy a csak kelletlen�l vel�nk haj�z� Crist�bal Quinter�nak, a haj� tulajdonos�nak utas�t�s�ra sz�nd�kosan id�zte el� egy G�mez Rasc�n nev� tenger�sz…” „Ez �ll a haj�napl�ban, �s ez r�vall a szerz� jellem�re: rosszhiszem� �s gyanakv�. Ha Quinter�nak val�ban az lett volna a sz�nd�ka, hogy kivonja a Pint�t a forgalomb�l,…az ilyen man�verre sokkal alkalmasabb lett volna a Gran Canaria szigete. A korm�nyszerkezet megrong�l�sa a ny�lt tengeren nemcsak a haj�t sodorta volna komoly vesz�lybe, hanem a leg�nys�get is , teh�t saj�t �let�t is. A szabot�zsra vonatkoz� feltev�s nem l�tszik elfogadhat�nak. M�s ok miatt sem. A Kan�ri-szigeteken t�lt�tt hossz� id� alatt senki sem hagyta el a haj�kat.” Augusztus 9. �s szeptember 8. k�z�tt vesztegeltek a Kan�ri-szigeteken, a Pinta volt az oka az id�h�z�snak, felmer�lt lehet�s�gk�nt, hogy kicser�lik egy m�sik haj�ra, de mire Kolumbusz a helysz�nre �rt, hogy megk�sse az �zletet a kiszemelt haj� tov�bb�llt Gomer�ra, �gy k�nytelen volt a Pint�t kijav�ttatni. Miut�n kijav�tott�k a haj�t �k is Gomer�ba mentek, ott volt megfelel� a kik�t�, tal�ltak ott b�ven iv�vizet, feny�f�t �s b�kkf�t is, �lelemnek pedig h�st. De Kolumbusznak szem�lyes oka is volt oda menni, b�r k�ts�gk�v�l a tenger�sz volt benne er�sebb mintsem a f�rfi, Beatriz de Borbadilla, az 1488-ban a guancsok �ltal meg�lt korm�nyz� �zvegye volt az aki �t  Gomer�ra vonzotta. B�r sok t�rt�n�sz szerint ez csak pletyka Paolo Emilio Taviani nem gondolja �gy: az �rtes�l�s egy bar�tt�l Michele da Cune�t�l sz�rmazik, mi�rt regisztr�lt volna egy csup�n alaptalan pletyk�t. Szeptember 9-�n l�ttak utolj�ra eur�pai fennhat�s�g� partot, azt�n csak a tenger.

H�rom k�l�n�s dologgal kellett szemben�zni�k az �ce�non. Szeptember 16-�n tal�lkoztak „titokzatos f�csom�kkal” a tengeren, itt nagyon nehezen haladtak, a Sargasso-tenger moszattal �s �sz� h�n�rral bor�tott vizein�l j�rtak, csak okt�ber 7-�n hagyt�k el a „f�csom�kat” v�gleg. Kolumbusz folyamatos feljegyz�seket k�sz�tett az alg�kr�l, a k�zt�k tal�lhat� v�ltozatos �llatvil�gr�l, azonban nehezen elk�pzelhet�, hogy � ne tudta volna mire v�lni a „mozg� r�tet”, hiszen a jelens�g m�r az �korban is ismert volt, b�r k�ts�gk�v�l Kolumbusz volt az els� aki ezt �tl�pte. A k�vetkez� jelens�g az el�bbivel ellent�tben teljesen �jdons�g volt, b�r kisz�m�that� �s el�re sejthet�. Szeptember 13-�n jegyezte fel el�sz�r napl�j�ba, hogy a m�gnest� az ir�nyt�ben elhajlik �s sz�get z�r be az ide�lis egyenes vonallal. A kelet fel� t�rt�n� elhajl�s m�r ismert jelens�g volt, de a nyugati elhajl�sra utal� esetet 1492 szeptember 13. el�tt nem jegyzett fel senki. A matr�zok is �szlelt�k a jelens�get, aggodalommal t�lt�tte el �ket, Kolumbusz �sszeh�vta a korm�nyosokat �s egy lelem�nyes �tlettel n�mileg megnyugtatta �ket. A jelenl�v�k k�z�l csak � tudta, hogy a Sarkcsillag egy kis k�rt �r le az �szaki p�lus k�r�l. A jelens�get azzal magyar�zta, b�r maga nem hitte el, hogy az ir�nyt� k�veti a Sarkcsillagot. � tov�bbra is feljegyz�seket k�sz�tett az elt�r�sr�l �s haj�it aszerint ir�ny�totta. Egyes kutat�k azt felt�telezik, hogy Kolumbusz m�r els� �tja alkalm�val tudta, hogy a kit�r�s magyar�zata a F�ld alakja, vagyis az hogy d�lnyugat fel� kidomborodik az egyenl�t� vid�k�n.

Az el�bb eml�tett jelens�gek egyike sem okozott akkora neh�zs�get, mint az, hogy az ismeretlen fel� haladnak �s m�r igen hossz� ideje nem �rnek oda, az utat a kelet-nyugat ir�ny� passz�tszelek csak nehez�tett�k, r�ad�sul az �lland� ir�ny� szelek aggodalommal t�lt�tt�k el a tenger�szeket a vissza�t siker�t illet�en. Kolumbusz m�gsem mondta el nekik, hogy a vissza�tra egy m�sik v�ltoz� sz�lir�ny� �tvonalat v�lasztott. Szerencs�je volt, amikor szeptember 22-�n v�ratlanul ellenkez� ir�ny� sz�l jelent meg. Ezt �rta a napl�j�ba: „Sz�momra igen kedvez� ez az ellenkez� ir�ny� sz�l, embereim megnyugodtak, mert m�r azt hitt�k, hogy ezeken a vizeken nem f�j olyan sz�l, mely visszavinne minket Spanyolorsz�gba.” A leg�nys�g az �t t�ls�gos hossz�s�ga miatt is agg�dott, nemcsak a visszat�r�st, de saj�t �let�t is vesz�lyeztetve �rezte. Kolumbusz gondolt erre: „Aznap (szeptember 9-�n) 15 m�rf�ldet haladtunk, �s elhat�roztam, hogy kevesebbet jegyzek majd be a Haj�napl� egyik p�ld�ny�ba, nehogy az embereim b�tors�gukat vesz�ts�k, ha �gy l�tj�k utaz�sunk t�ls�gosan hossz�ra ny�lik…” Kolumbusz sz�m�t�sai szerint Cipango (Jap�n) 2400 m�rf�ldre fekszik a Kan�ri-szigetekt�l; Quinsay (Hangcsou), vagyis Catay (K�na) 3500 m�rf�ldre van. A Niña szeptember 25-�n pontosan 2400 m�rf�ldn�l v�lt f�ldet l�tni, de f�ld nem volt sehol. Szeptember 29-�n l�ttak egy tengeri madarat, mely soha nem t�volodik el messze a f�ldt�l. Szeptember 30-�n „n�gy k�kafark� mad�r sz�llt a tengernagyi haj�ra, �s ez biztos jele annak, hogy k�zel van a sz�razf�ld, mert ennyi mad�r, amelyik egy fajt�hoz tartozik, nem tud elv�lni a t�bbiekt�l, �s el sem t�ved.” Okt�ber 1-j�n Kolumbusz szerint m�r 707 leg�t, azaz 2828  m�rf�ldet tettek meg, ezek szerint Jap�nt m�r el kellett hagyniuk. Okt�ber 7-�n l�ttak egy �szakr�l d�lnyugat fel� rep�l� mad�rrajt, melyb�l „arra lehetett k�vetkeztetni, hogy az �jszak�t sz�razf�ld�n t�ltik, vagy hogy a t�l el�l k�lt�znek d�lre…” Kolumbusz beleegyezett, hogy a nyugati ir�nyb�l let�rjenek �s nyugat-d�lnyugat fel� haladjanak tov�bb, ily m�don tov�bbra is a passz�tszelek z�n�j�ban haladtak, �s a h�tsz�llel eljuthattak a Baham�k tenger�re. Washinton Irving meg�llap�totta, hogy ha nem v�ltoztatj�k meg az ir�nyt, Kolumbusz haj�it a Golf-�ramlat Florida partjaira sodorja. Okt�ber 11-�n a Pinta leg�nys�ge kifogott a v�zb�l egy n�dsz�lat, egy botot, egy faragott p�lc�t, egy csom� f�vet: ez val�sz�n�leg r�ti f� volt „olyan f�, mely a f�ld�n terem.” – �rja napl�j�ban Kolumbusz. A Santa Mar��r�l egy olyan z�ld n�dat l�ttak, mint amelyet most t�ptek le. A Niña matr�zai egy frissen let�rt piros gy�m�lccsel teli �gat l�ttak…, mindenki rem�nykedni kezdett. Kolumbusz okt�ber 11-�n este 10-kor egy kis f�nyt l�tott a Santa Mar�a h�ts� fed�lzet�r�l; „Mintha egy viaszgyertya imbolyogna” – �rja. Ez�rt a kis epiz�d�rt t�bbsz�r megv�dolt�k, miszerint kital�lta, hogy � pillantsa meg el�sz�r a sz�razf�ldet, mikor m�r tudta, nemsok�ra oda�rnek. Az amerikai Wolper 1959-ben k�s�rleteivel bebizony�totta, hogy onnan ahol Kolumbusz �llt l�tni lehetett a San Salvador-sziget keleti partj�n h�z�d� High Cay z�tonyon az �slak�k �ltal gy�jtott m�gly�kat.

Okt�ber 11-r�l 12-re virrad� �jszaka a Pinta fed�lzet�r�l felhangzott a v�rva v�rt ki�lt�s: „F�ld a l�that�ron!” A haj�k a Bahama-szigetek egyike fel� haladtak, de hogy pontosan melyikre azt m�ig vitatja a tudom�ny. Az a felt�telez�s �llja meg legink�bb a hely�t, miszerint az ottaniak �ltal Guanahaninak nevezett, Kolumbusz �ltal San Salvadornak (Szent Megv�lt�) keresztelt szigetre �rkeztek meg. S ezt pr�b�lj�k id�r�l-id�re megd�nteni. Felmer�lt t�bb sziget neve a Guanahani azonos�t�s�ra: Grand Turks, Caicos, Cat Island, Mayaguana, Samana Cay �s Watling. Paolo Emilio Taviani a szigeteket �sszeveti sorban a Haj�napl� bejegyz�seivel �s v�g�l arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy 1926-ban a Baham�k korm�nyzata helyesen iktatta t�rv�nybe, hogy a Kolumbusz �ltal felfedezett San Salvador Watling sziget�vel azonos, s vissza is adt�k neki a kolumbuszi nev�t.

Kolumbusz v�rt a partrasz�ll�ssal; nem ismerte a korallgy�r� jelens�get m�gis �gy tett, mintha ismern� �s megv�rta m�g bel�thatja a tengert. Az Admir�lis felfegyverzett b�rk�n elindult a part fel� a k�t m�sik kapit�ny k�s�ret�ben. Mikor a f�ldre l�pett, megcs�kolta azt, �gnek emelte a szem�t, h�l�t adott istennek, �s s�rt. „Mez�telen�l j�rtak-keltek, �gy ahogy Isten megteremtette �ket, mind f�rfiak, mind a n�k, … m�g fiatalok voltak �veik sz�m�ra n�zve, nem l�ttam 30 esztend�sn�l id�sebbet. Mindannyian nagyon j� n�v�s�ek, test�k sz�p alak�, arcvon�saik megnyer�k. Hajuk s�r� �s bozontos csaknem l� fark�hoz hasonl�t, homlokuk f�l�tt r�vidre ny�rj�k, egy-k�t f�rt�t kiv�ve, amelyet h�tra vetnek �s teljes hossz�ban hordanak an�lk�l, hogy valaha is lev�gn�k. N�melyik�k sz�rke sz�nnel festi be mag�t, ism�t m�sok piros, feh�r vagy egy�b sz�nnel; n�melyek csak arcukat vagy szem�k vagy orruk k�rny�k�t m�zolj�k be, m�sok pedig eg�sz test�ket.” – �gy sz�mol be Kolumbusz napl�ja az els� tal�lkoz�sr�l. Akikkel tal�lkozott a tainok voltak, arauco vagy arawak nyelvet besz�ltek, m�ra azonban teljesen kihaltak. Szel�dek voltak �s vend�gszeret�k, meztelen�l vagy kis gyapotszokny�ban j�rtak, a r�g�szeti leletek magas kultur�lis fejletts�gr�l tan�skodnak, halottaikat magzathelyzetben temett�k el, 3 oszt�lyra tagol�dtak: nemesekre, k�zn�pre �s rabszolg�kra.

Okt�ber 14-�n �tnak indul d�lnyugat fel�, sorban minden szigeten az arany ut�n kutatva, a szigetekr�l: Santa Maria de la Concepci�n (ma Rum Cay), Fernandina (Long Island), Isabella (Crooked Island) d�l fel� ir�ny�tott�k a bennsz�l�ttek �ltal Cob�nak, Cub�nak nevezett sziget fel�. Kolumbusz �gy v�lte Cuba a keresett Cipango, vagyis eljutottak keletre. Mi t�pl�lta az Admir�lis t�ved�s�t? Egyr�szt, mivel senki nem tudott a f�ldr�sz l�tez�s�r�l, ostobas�g lett volna azt felt�telezni, hogy �j f�ldet tal�ltak, ink�bb csak eddig nem ismert r�szeire jutottak el �zsi�nak. Marco Polo reg�nyes �tirajza papag�jokr�l besz�lt. Kolumbusz �s leg�nys�ge rengeteg szebbn�l szebb papag�jt l�tott. �jfajta n�v�nyeket v�lt felfedezni: alo�t (b�r amit � l�tott az nem volt az, csak egy rendk�v�l illatos fafajta); szercsendi�t (b�r ez t�ved�s volt; s ugyanez t�rt�nt a fah�jfa eset�ben is); paprik�t (melyet valamilyen �jfajta borsnak v�lt). Kir�lyp�lm�t; t�rpep�lm�t; kukoric�t (Kolumbusz az �rp�val majd a k�lessel t�veszti �ssze); bat�t�t (az indi�nok ajesnek nevezik, egy �desburgonya fajta); mani�k�t (amelyet yuc�nak neveznek �s ma is nagy mennyis�gben fogyasztj�k K�z�p-Amerik�ban �s a k�rnyez� ter�leteken); doh�nyt, jobb min�s�g� gyapotfajt�kat. Kolumbusz azonban m�g nem ismerte a babot, paradicsomot, kaka�t �s az igazi burgony�t sem, amiket Eur�pa szint�n az �jvil�gt�l kapott. Az arany melyet �gy �h�tott �rezte, hogy ott van valahol; okt�ber 28-�n �rkezik meg Kub�ba (Juan�ba), valah�nyszor megpillant egy aranyt�rgyat, az indi�nok Kuba bels� ter�let�t nevezik meg lel�helynek, Cubanac�nt, vagyis Kelet-Kub�t, de a nagy felfedez�nek ez Kublaj k�nnak hangzik, aki a nagy k�n. November 12-�n tov�bb�llnak, elindulnak egy sziget fel�, melyet az indi�nok Babequ�nek (Great Ingaua) neveznek; de v�g�l csak 19-�n hagyj�k el Kub�t egy vihar miatt. Ezen a ponton k�vetkezik be Mart�n Alonso Pinz�n �ll�t�lagos dezert�l�sa. A Napl� �gy �r r�la: „…A mai napon Martin Alonso Pinz�n, karavell�j�val, a Pint�val, elv�lt a m�sik k�t haj�t�l, nemcsak an�lk�l, hogy erre parancsot kapott volna, de az Admir�lis hat�rozott akarata ellen�re is. Pinz�nt a gazdags�g v�gya ind�totta erre a cselekedetre, mert azt gondolta, hogy sok aranyat fog tal�lni az Admir�lis �ltal a haj�ra hozott indi�nok egyik�nek �tmutat�sa alapj�n. �gy Pinz�n elindult an�lk�l, hogy bev�rta volna a t�bbieket, an�lk�l, hogy az id�j�r�s erre k�nyszer�tette volna, csak mert �gy akarta. �s m�g sok egy�b cs�nya dolgot mondott �s tett velem szemben.” Madariaga szerint ez nem nevezhet� dezert�l�snak, a vakmer� �s fegyelmezetlen Pinz�n, mivel nem b�rta t�bb� elviselni  az Admir�lis egocentrikus �s mindent egy k�zben tart� jellem�t. Pinz�n v�gleg nem szakadt el Babequ�be ment, majd Haitire, ahov� a t�bbiek is tartottak. A Santa Mar�a �s a Niña noember 24-�n reggel ism�t Kub�ra sodr�dott, alkalmuk volt megismerkedni a ter�lettel, ami tele volt nagy feny�f�kkal, Puerto Cayo Moa; 26-�n elhagyt�k �s lassan vitorl�ztak tov�bb. November 27-�n kelet fel� haj�ztak, amikor egy rendk�v�l sz�p kik�t� t�rult a szem�k el� Puerto Baracoa, melyet Puerto Sant�nak nevezett el, s �gy l�tta hogy ez a legalkalmasabb hely arra, hogy v�ros �p�lj�n – 1512-ben ezen a helyen alap�tott�k az els� spanyol telepet Kub�ban. December 6-�n el�rt�k Hispaniol�t, vagyis Haitit, a Napl� �gy sz�mol be: „…�gy tetszik, hogy teljes eg�sz�ben vagy nagy r�sz�ben meg van m�velve, �s a vet�sek olyanok, mint a b�zamez�k m�jusban C�roba vid�k�n….A n�v�nyzet, a talaj �s a hegyek a kaszt�liaira hasonl�tanak. M�g az es� �s a hideg is olyan, mint okt�berben Kaszt�li�ban.” December 25-�n a Santa Mar�a korallz�tonyra futott, �s menthetetlen�l megrong�l�dott. Kolumbusz ezt isteni jelk�nt �rtelmezte, hogy telep�l�st alap�tson: Villa de la Navidad (Kar�csonyv�ros) nevet adta az �jvil�g els� telep�l�s�nek, ahol 32 embert hagyott h�tra fegyverrel �s egy �vre elegend� k�szletekkel.

Janu�r 4-�n a Niña felszedte a horgonyt, k�t nap m�lva pedig �sszetal�lkozott a Pint�val. Teljesen bizonytalan volt a hazat�r�st illet�en, ez�rt r�vid besz�mol�t �rt felfedez�s�r�l �s azt lez�rt hord�ba tette, majd bedobta a tengerbe, egy m�sikat a Niña tattj�ra k�t�z�tt. Az ut�kor sz�m�ra csak ez ut�bbi maradt meg. Febru�r 18-�n el�rt�k az Azori-szigeteket, m�rcius 4-�n pedig a portug�l partokat, itt II. J�nos k�nytelen beismerni Kolumbusz �tja sikeres volt, s � volt az aki �t elutas�totta, ez m�g n�h�ny �vig marcangolja az eg�sz portug�l nemzetet.

1493. m�rcius 15-�n hajnalban a Niña d�lben befut Palos kik�t�j�be, Mart�n Alonso Pinz�n Pint�ja is m�g ugyanezen a napon meg�rkezik a kik�t�be. A kir�lyi udvarban Ferdin�nd �s Izabella az udvari m�lt�s�gok �s nemesek k�r�ben fogadj�k a Felfedez�t. Mart�n Alonso Pinz�n m�r betegen �rkezett a v�rosba �s nem sokkal �rkez�se ut�n meg is hal. Kolumbuszt nagy tisztelet �vezi, a kir�lyn� �s a kir�ly jelenl�t�ben le�lhet �s �gy mes�li el utaz�s�nak t�rt�net�t valamint �tel�t is megk�stoltatj�k, ami igen nagy szem�lyeknek j�rt csak.

Hamarosan szervezni kezdte m�sodik �tj�t, az volt a c�lja, hogy gyarmatos�tj�k Hispaniol�t, alaposabban felder�ts�k Kub�t �s a portug�lokat t�vol tarts�k az Indi�k partjait�l. ”Kolumbusz szerencs�tlens�g�re �sszek�l�nb�z�tt az exped�ci�t szervez� kir�lyi hivatalnokokkal, akik az udvarn�l fondorlatosan al��st�k az uralkod� p�r bizalm�t ir�nta.” A 17 haj�b�l �ll� flotta t�bb, mint ezer matr�zzal �s arany�hes kalandorral 1493. szeptember 25-�n hagyta el C�dizt. A haj�k az els� �tt�l elt�r�en d�lebbre h�z�d� �tvonalon szelt�k �t az �ce�nt. A haj�had november 3-�n l�tott el�sz�r f�ldet, melyet Dominic�nak nevezt�k el, mivel vas�rnap volt. Ut�na az �ll�t�lag emberev� karibok lakta Guadeloupe sziget�t vette birtokba. A Sz�lcsendes- �s a Virgin-szigetek mellett elhaj�zva felfedeztek egy nagy szigetet: Pouerto Ric�t, majd el�rt�k Hispaniol�t. Navidadb�l csak f�st�lg� fadarabok maradtak; Kolumbusz az �szaki parton �j telep�l�st alap�tott �s Izabell�nak nevezte el, a korm�nyz�st �ccs�re Bartolome�ra b�zta. A k�vetkez� felfedez�se Santiago, Jamaica, szigete volt. Ezut�n Kuba d�li r�szeit der�tette fel, melyet tov�bbra is K�n�nak tartott. Hispaniol�n a v�rtn�l kevesebb aranyat tal�ltak, Spanyolorsz�gban n�h�ny intrikus felvetette, hogy az Admir�lis felfedez�se nem t�bb n�h�ny vadember lakta sziget megtal�l�s�n�l. Ezek a v�dak eljutottak Kolumbuszig is, s arr�l is tudom�st szerzett miszerint �j gyarmati t�rv�nyt l�ptettek �letbe. Ez feljogos�tott minden v�llalkoz� szellem� �s elegend� p�nzzel rendelkez� embert, hogy saj�t sz�ml�j�ra az �jvil�gba utazz�k, aranyat keresni. Az egyetlen tiltott hely Hispaniola szigete. Kolumbusz megal�zva t�rt vissza m�sodik �tj�r�l. 1498-ban harmadik �tj�ra indul, a leg�nys�g nagy r�sz�t b�rt�n�kben toborozz�k, 30 n�t is mag�val visz a telepeseknek feles�g�l. H�rom haj� Hispaniol�ra tartott, h�rom pedig az el�z� �tkel�sn�l is d�lebbre vette az ir�nyt, j�lius 31-�n pillantottak meg egy nagy szigetet, melyet Trinidadnak, Szenth�roms�gnak nevezett el Kolumbusz; augusztus 3-�n el�rt�k D�l-Amerika partjait az Orinoco deltavid�k�n�l. A vele �rkez� spanyolok megnyugodtak, hiszen gy�ngysorok l�gtak az �ket k�sz�nt� n�k nyak�ban. Kolumbusz azonban k�telkedni kezdett, ezt �rta Napl�j�ba: „…egy nagyon nagy kiterjed�s� ismeretlen d�li sz�razf�ldre bukkantam…. �denkert, amely asszonyi mellbimb�k�nt emelkedik ki a k�rte form�j� F�ldb�l.” Fel�tlik benne, hogy egy �j kontinenst fedezett fel, ami szerinte d�lre tal�lhat� �zsi�t�l, s az � gondolkod�sa szerint Hispaniola m�g �zsi�hoz tartozik. Vissza is t�r a szigetre. Bartolomeo �j v�rost alap�tott a szigeten �s atyjukr�l, Domenic�r�l nevezte el Santo Doming�nak. Az �jonnan �rkezett spanyolok visz�lykodtak a m�r ott l�v�kkel, a helyzetet csak nehez�tette, hogy b�n�z�kb�l �llt a harmadik �t leg�nys�ge. Munk�ra k�nyszer�tett�k az indi�nokat, k�zben j�rv�nyok t�rtek ki. A z�rzavar olyan nagy, hogy a kir�lyi p�r egy �j korm�nyz�t k�ld Kolumbusz helyett, Francisco Bobadill�t. De �t a Kolumbusz testv�rek nem akarj�k elfogadni, ekkor a korm�nyz� l�ncra verve visszak�ldi �ket Spanyolorsz�gba. A kir�lyi p�r sajn�lta, hogy �gy b�ntak vel�k, biztos�tott�k Kolumbuszt �jb�li bizalmukr�l, �s meg�g�rt�k, hogy megszervezik negyedik �tj�t. 1502  m�jus�ban n�gy haj�val indult �tnak utols� �tj�ra; Hispaniola t�rs�g�t�l eltiltott�k, nyugat fel� haj�zva eleget is tett a tilalomnak, m�g mindig abban a rem�nyben, hogy v�gre el�ri Indi�t. Ehelyett felfedezi K�z�p-Amerik�t: Hondurast, Nicaragu�t, Costa Ric�t �s Panam�t. K�l�nb�z� viszontags�gok ut�n, a vihar �s a haj�f�r� kagyl�k �ltal megrong�lt haj�kkal Jamaic�ba h�z�dott, ahonnan 1503. j�lius 7-�n levelet �rt a kir�lynak: „H�t �vet t�lt�ttem a kir�lyi udvarban, ahol mindenki szem�ben nevets�ges volt az �n v�llalkoz�som. Ma viszont nincs az a f�rfi�, aki enged�ly�rt ne folyamodn�k vil�gf�lder�t� utaz�sra. Okom van hinni: mind csak zs�km�ny�rt akar tengerre sz�llni; �s szabad kezet kapnak mindenre, zs�km�nyszerz�sre is, �s mindezt az �n tekint�lyem sz�gyen�re �s a nagy utaz�s rov�s�ra…A vil�gnak azon a v�g�n az orsz�gok, melyek most Fens�getek uralma alatt vannak, gazdagabbak �s nagyobb terjedelm�ek a kereszt�ny vil�g b�rmely orsz�g�n�l. �s m�gis, amikor azokat Fens�getek kir�lyi fennhat�s�ga al� helyeztem … b�rt�nbe vetettek, majd k�t testv�remmel egy�tt p�r�n, testv�reimt�l megvasaltan hurcoltak haj�ra. … szolg�latba �lltam 28 �ves voltam, �s ma egyetlen hajsz�lam sincs, mely ne volna �sz. … Testem megt�rt … minden�nket amink volt, elvett�k t�lem, �s eladt�k. Esedezve k�rem Fens�geteket, bocs�ss�tok meg nekem panaszaimat. Helyzetem �s �llapotom val�ban olyan rossz, ahogy azt elmondtam. Eddig �n sirattam m�sokat, most irgalmazzon nekem az �g, �s sirasson el engem a f�ld.” Kolumbusz egy �vet t�lt Jamaic�ban, elz�rva a vil�gt�l, amikor visszat�r Spanyolorsz�gba a negyedik �tj�r�l, m�r �reg �s f�radt. R�videsen meghalt legf�bb p�rtfog�ja Izabella kir�lyn�, �gy v�gk�pp mag�ra maradt. A k�szv�ny majdnem teljesen megb�n�totta, de m�g enn�l is jobban gy�t�rte az a gondolat, hogy a kir�ly nem hajland� �t visszahelyezni jogaiba. A hagyom�ny �gy tartja, hogy szeg�ny volt, ez azonban nem igaz mivel rendszeresen behajtotta azt, amit az „Indi�kon” fekv� birtokai j�vedelmeztek. Az sem igaz, hogy mag�nyosan halt meg, h�s�ges �s gondoskod� bar�tok seg�tett�k hal�l�ig. Az viszont igaz, hogy az udvari �letb�l teljesen kiesett; hal�l�nak h�re is csup�n a valladolidi pl�b�nia anyak�nyv�be van feljegyezve. „Valladoliban hal�lakor nem volt egyed�l, amint azt a v�grendelet�nek megfogalmaz�sakor jelen l�v� szem�lyek neve tan�s�tja: vele volt fia, Don Fernando; �fels�geik n�t�riusa, Pedro de Hinojedo; Miruena bakkalaureus, Gaspar de la Misericordia; k�t genovai sz�rmaz�s� bar�tja … �s m�s spanyol bar�tai �s ismer�sei.” Mi sem jellemz�bb erre a f�rfi�ra, hogy m�g s�rhely�t is vitatj�k: 1513-ban �ll�t�lag egy sevillai kolostorba vitt�k. Lehet azonban, hogy 1542-ben m�g egyszer �tkelt az �ce�non s Hispaniol�n, a Santo Doming�-i katedr�lisban temett�k el. Havann�ban viszont �gy tudj�k ott helyezt�k v�gs� nyugalomra.