Kolumbiai �r�. 1928. m�rcius 6-�n sz�letett az �szak-kolumbiai Aracataca v�ros�ban. Anyja, Luisa Santiaga M�rquez Iguar�n egy liber�lis ezredes, Nicol�s Ricardo M�rquez Mej�a l�nya volt. Apja, Gabriel Eligio Garc�a nagy n�cs�b�sz h�r�ben �llt, politikai k�t�d�se pedig konzervat�v volt, ez�rt az anya csal�dja sok�ig tiltakozott a h�zass�g ellen. V�g�l beleegyeztek, de a csal�di nyugalom �rdek�ben a fiatal p�r az Riohacha v�ros�ban, az ezredes r�gi h�z�ban telepedett le.
Mivel szeg�nyek voltak, fi�kat az anyai nagysz�l�k nevelt�k hangy�kkal, �s k�s�rtethist�ri�kkal teli h�zukban. Az ezredesnek �ll�t�lag tizenhat t�rv�nytelen gyermeke volt, �s azok k�z� tartozott, akik m�g r�sztvettek a ban�n�ltetv�nyekb�l �l� v�ros megalap�t�s�ban. Kiv�l� t�rt�netmes�l� volt, �s unok�j�nak is sz�vesen mes�lt kalandokkal teli �let�r�l. M�rquez nagyanyja, Tranquilina Iguar�n Cotes sem gyakorolt kisebb hat�st unok�j�ra, mint f�rje. Er�s hite a babon�kban, n�pi hagyom�nyokban m�ly nyomott hagyott a kisgyermek M�rquezben. Sz�mtalan n�v�r�vel szellemekr�l, d�monokr�l, j�sl�sr�l besz�lgettek. B�r a nagyapja megtiltotta M�rqueznek, hogy higgyen ezekben a 'n�i hiedelmekben', a kisfi�t leny�g�zt�k nagymam�ja t�rt�netei. Nagysz�lei h�z�hoz k�t�dik szinte �sszes t�m�ja: a hangy�k j�v�se-men�se, a ban�nm�sz�rl�s, mely sz�let�se �v�ben t�rt�nt, nagyapja t�rv�nytelen gyerekei, nagyanyja term�szetf�l�tti vil�ga. M�rquez egyszer azt �rta, hogy tulajdonk�ppen minden �r�sa a nagysz�lein�l szerzett �lm�nyekb�l t�pl�lkozik.
Nyolc �ves volt, mikor nagyapja meghalt, �s mivel nagyanyja szeme egyre romlott, M�rquez sz�leihez k�lt�z�tt. Nem sokkal k�s�bb sz�lei Barranquilla kik�t�v�ros�nak egy bentlak�sos iskol�j�ba k�ldt�k. M�rquez f�l�nk fi�nak sz�m�tott, de vid�m verseivel, �s kit�n� rajzaival hamar ismerts�gre tett szert. Annyira komoly gondolkod�s� volt, hogy oszt�lyt�rsai 'az �reg' becen�vvel illett�k. 1940-ben �szt�nd�jjal a Bogot�hoz k�zel l�v� zipaquirai jezsuita k�z�piskol�ban folytathatta tanulm�nyait. Nagyon szeretett tanulni, est�nk�nt pedig k�nyvekb�l olvasott fel koll�giumi szobat�rsainak. 1946-ban, tizennyolc �vesen, sz�lei tan�cs�ra a bogotai egyetemre ment jogot hallgatni.
Ebben az id�ben ismerte meg k�s�bbi feles�g�t, Mercedes Barcha Pardot. Egy alkalommal, mikor hazal�togatott, bemutatt�k neki a tizenh�rom �ves, s�t�t haj�, illedelmes �s rendk�v�l hallgatag l�nyt, akibe M�rquez azonnal beleszeretett, �s megk�rte a kez�t. Mercedes beleegyezett, de el�bb be kellett fejeznie �ltal�nos iskolai tanulm�nyait, ez�rt elhalasztott�k az eljegyz�st. Mercedesnek m�g tizenn�gy �vet kellett v�rni a h�zass�gra.
Jogi tanulm�nyai M�rquezt egy�ltal�n nem �rdekelt�k, ez�rt �lland�an l�gott az egyetemr�l. Barangolt a v�rosban, verseket olvasott �s f�st�s b�rokba j�rt, ahol szocialista �r�kkal, �hez� sz�n�szekkel �s kezd� �js�g�r�kkal bar�tkozott. 1946-ban olvasta el Kafka �tv�ltoz�s�t, amely egyik legfontosabb irodalmi �lm�nye lett. Hat�sa felszabad�t� volt sz�m�ra, meg�rtette, hogy nem �rdemes ragaszkodni a hagyom�nyos t�rt�netmond�shoz, �s �gy �rezte, ha hamarabb olvasta volna, m�r r�g �rni kezdett volna. Kafka hangj�t a nagymam�ja st�lus�hoz �rezte k�zelinek, mert Kafk�hoz hasonl�an a nagyanyja is teljesen term�szetes hangon besz�lte el a leghihetetlenebb, legvadabb t�rt�neteket is. M�rquez elkezdett �rni, �s legnagyobb megd�bben�s�re m�r els� novell�j�t lek�z�lte a liber�lis El Espectador. A k�vetkez� p�r �vben M�rquez rendk�v�li kreativit�ssal dolgozott, a lap pedig mindig lehozta novell�it. Ezeken a s�t�t hangulat� novell�kon m�g er�sen �rz�dik Kafka hat�sa.
1948-ban zavarg�sok t�rtek ki Bogot�ban, az egyetemet bez�rt�k, ez�rt M�rquez a cartagenai egyetemen folytatta tanulm�nyait. Az egyetem mellett az El Universaln�l dolgozott �js�g�r�k�nt. 1950-ben f�lbehagyta jogi tanulm�nyait �s Barranquill�ba k�lt�z�tt, ahol �r�k�nt akart meg�lni. Itteni irodalmi k�r�kben ismerkedett meg Hemingway, Joyce, Virginia Woolf �s Faulkner m�veivel. A legnagyobb hat�st Faulkner �s a klasszikus tanulm�nyaib�l megismert Szophokl�sz gyakorolta r�. Faulknerben az ragadta meg, ahogy k�pes volt gyerekkor�t m�tossz� alak�tani. Faulkner mitikus Yoknapatawph�ja mint�j�ra alkotta meg k�s�bb saj�t legend�s v�ros�t, Macond�t. Az �j olvasm�nyok hat�s�ra egyre el�gedetlenebb lett addigi munk�ival, �gy �rezte, hogy nagyon elt�volodtak az eredeti �lm�nyekt�l, mert azt tartotta, hogy az �r�nak arr�l kell �rnia, ami igaz�n k�zel �ll hozz�.
A k�vetkez� �vekben M�rquezt alkot�i v�ls�g gy�t�rte, mert nem igaz�n tudta, hogy mit is akar mondani. 1951-ben visszat�rt nagyapja h�z�ba, hogy el�k�sz�tse a h�z elad�s�t. �gy t�nt neki, hogy a v�rosban meg�llt az id�, �s hirtelen felt�rtek bel�le gyermekkori eml�kei. Ezek hat�s�ra �rta meg els� kisreg�ny�t (Leaf Storm). Ebben szerepel el�sz�r Macondo. A hely nev�t egy Aracataca k�zeli ban�n�ltetv�nyr�l kapta. 1952-ben megpr�b�lta reg�ny�t kiadatni, de a kiad� visszak�ldte. M�rquez a kudarc hat�s�ra egy fi�k m�ly�re rejtette reg�ny�t.
M�rquez egy bord�lyh�zban �lt Barranquill�ban, ahol a kudarcok �s a szeg�nys�g ellen�re vid�man t�lt�tte napjait. Bar�tok vett�k k�r�l, �s biztos �ll�sa volt az El Heraldon�l. 1953-ban azonban hirtelen nyugtalans�g fogta el, otthagyta munk�j�t, �sszepakolt �s egy bar�tj�val lexikonokkal kezdtek h�zalni. Ugyanebben az �vben jegyezte el hivatalosan Mercedest.
1954-ben visszat�rt Bogot�ba, ahol az El Espectornak �rt filmkritik�kat. Mivel kac�rkodni kezdett a szocializmussal, a kolumbiai dikt�tor Pinilla figyelm�t is felkeltette. 1955-ben egy cikke miatt f�l� volt, hogy letart�ztatj�k, ez�rt a kiad� Olaszorsz�gba k�ldte, ahonnan XII. Pius v�rhat� hal�l�r�l kellett volna tud�s�tania, de mivel a p�pa fel�p�lt, M�rquez tud�s�t�k�nt bej�rhatta Eur�p�t. Olaszorsz�gon k�v�l els�sorban Kelet-Eur�p�ban utazgatott, j�rt Lengyelorsz�gban �s Magyarorsz�gon is. Mialatt M�rquez t�vol volt, bar�tainak siker�lt kiadatniuk reg�ny�t.
Kelet-Eur�pa ut�n P�rizsba ment M�rquez, ahol egy r�vid id�re a Quartier Latin-ben lakott. Itt kezdte �rni Hemingway hat�s�ra Az ezredes �rnak nincs, aki �rjon c�m� reg�ny�t, mely 1957-ben jelent meg. Egy ideig Londonban �lt, majd a kolumbiai menek�ltek gy�lekez�hely�n, Venezuel�ban, Caracasban telepedett le. 1957-ben r�gi bar�tj�val, Mendoz�val ism�t Kelet-Eur�p�ba utazott, hogy a kommunizmus tanulm�nyoz�s�val pr�b�ljanak megold�st tal�lni Kolumbia probl�m�ira, de M�rquez r�j�tt, hogy ezek a kommunista �llamok sem sokkal jobbak saj�t orsz�g�n�l. 1958-ban v�gre feles�g�l vette Mercedest.
1959-ben M�rquez lelkesen �dv�z�lte a kubai forradalmat, majd Castr�val is �sszebar�tkozott. Castro seg�ts�g�vel a Kolumbi�ban l�v� kubai sajt��gyn�ks�gen kapott munk�t. 1959-ben sz�letett meg els� fia, Rodrigo. M�g ugyanebben az �vben New Yorkba k�lt�ztek, ahol szint�n a kubai sajt��gyn�ks�gen dolgozott. Miut�n Amerik�ban t�bbsz�r hal�losan megfenyegett�k, ami�rt a kommunista Castr�nak dolgozott, kil�pett �s csal�dj�val egy�tt Mexik� City-ben telepedett le. Itt filmeket feliratozott, �s forgat�k�nyveket �rt. T�bb k�nyvet is siker�lt megjelentetnie. 1962-ben megsz�letett m�sodik fia, Gonzalo.
M�rquez a hatvanas �vekben �r�i v�ls�gba ker�lt. �gy �rezte, �lete kudarc, hiszen egyetlen k�nyv�b�l sem adtak el 700 p�ld�nyn�l t�bbet, �s soha nem kapott semmilyen kit�ntet�st. R�g�ta tervezett nagy reg�ny�r�l pedig csak annyit tudott, hogy Macond�ban fog j�tsz�dni, de sehogy sem tal�lta saj�t hangj�t. 1965-ben aut�val Acapulc�ba tartott csal�dj�val, mikor hirtelen �s kinyilatkoztat�sszer�en has�tott bel� A sz�z �v mag�ny gondolata. �gy akart elmes�lni egy t�bb gener�ci�s csal�dt�rt�netet, mintha saj�t nagymam�ja mes�ln� el. A reg�ny els� fejezete olyan tiszt�n jelent meg el�tte, hogy �gy �rezte, csak le kell jegyeznie. Azonnal visszafordult, hogy mihamarabb �rni kezdhessen. Ett�l kezdve tizennyolc h�napon kereszt�l reggelt�l-estig �rt, �s napi hat doboz cigarett�t sz�vott el. Mivel semmi m�st nem csin�lt, sokmindent el kellett adniuk, v�g�l pedig csak bar�taik seg�ts�g�vel tudtak valahogy meg�lni.
A Sz�z �v mag�ny 1967 j�nius�ban jelent meg Buenos Aires-ben, �s mind�ssze egy h�t alatt 8000 p�ld�nyt adtak el bel�le. A k�vetkez� h�rom �vben m�g tov�bbi f�lmilli� p�ld�ny tal�lt olvas�ra. R�vid id�n bel�l t�bb mint k�t tucat nyelvre ford�tott�k le, �s n�gy nemzetk�zi d�jat nyert. A kritika M�rquezt a val�s�g �s k�pzelet esem�nyeit vegy�t� st�lusa miatt a m�gikus realizmus megalap�t�j�nak ki�ltotta ki. Harminckilenc �vesen M�rquez v�gre sikeres �r� lett, �lete megv�ltozott: levelek tucatj�t kapta naponta �s �lland�an interj�kat kellett adnia, k�l�nb�z� rendezv�nyeken kellett megjelennie. A reg�nyt 1970-ben angolra is leford�tott�k, �s az Egyes�lt �llamokban is hatalmas sikert aratott. 1971-ben a perui Mario Vargas Llosa k�nyvet �rt M�rquez �let�r�l.
Az els�pr� siker ut�n M�rquez �jra �rni kezdett. Mivel egy dikt�torr�l sz�l� reg�nyen dolgozott, csal�dj�val Barcelon�ba k�lt�z�tt, ahol Franco diktat�r�ja utols� �v�t �lte. Itt �rta meg a P�tri�rka alkony�t, melyben a tipikus d�l-amerikai zsarnokot akarta bemutatni. A kritikusok, akik egy �j Macondo-reg�nyt v�rtak, csal�dottan fogadt�k az �j reg�nyt, mely hangv�tel�ben el�t�tt a Sz�z �v mag�nyt�l. M�rquez annyira gy�l�lte a diktat�r�kat, hogy �gy d�nt�tt, am�g Pinochet chilei diktat�r�ja fenn�ll, nem �r t�bb reg�nyt. Szerencs�re, id�vel feladta ezt a fogadalm�t.
�r�i h�rneve �s anyagi biztons�ga lehet�v� tette, hogy politikai szerepet v�llaljon. Visszat�rt Mexik� City-be, ahol folytatta politikai kamp�ny�t, �s p�nz�b�l is �ldozott politikai �s szoci�lis c�lokra. T�mogatta a kolumbiai, venezuelai, nicaraguai, argent�n �s angolai baloldali politikai er�ket. Seg�tett megalap�tani a HABEAS nev� szervezetet, mely a latin-amerikai diktat�r�k vissza�l�sei ellen l�pett fel. �sszebar�tkozott Torrijosszal, Panama vezet�j�vel �s fenntartotta bar�ts�g�t Fidel Castr�val.
1981-ben hazal�togatott Kolumbi�ba, de ott azzal v�dolt�k, hogy t�mogatja a gerill�kat, ez�rt politikai mened�kjogot k�rt �s kapott Mexik�t�l. 1981-ben megjelent az Egy el�re bejelentett gyilkoss�g kr�nik�ja. 1982-ben megkapta az irodalmi Nobel-d�jat. Az �j kolumbiai eln�k, Betancur Stockholmb�l szem�lyes h�vta haza M�rquezt. V�gleg nem telep�lt vissza, de a nyolcvanas �vek elej�n hazat�rt, hogy k�zvet�tsen a korm�ny �s a baloldali l�zad�k k�z�tt. 1982-ben bar�tja, Mendoza A guajava illata c�men riportk�tetet k�sz�tett M�rquezr�l.
1986-ban jelentette meg a Szerelem a kolera idej�n c�m� reg�ny�t, melyben sz�lei tragikomikus szerelm�t dolgozta fel. 1990-ben jelent meg k�vetkez� reg�nye, A t�bornok �tveszt�je. Utols� reg�nye, a Szerelem �s m�s d�monok 1994-ben l�tott napvil�got. Legut�bbi k�tet�t, az Az�rt �lek, hogy elmes�ljem az �letemet c�m� �n�letrajzi c�m� �n�letrajzi �r�s�t 2002-ben publik�lta. Ma M�rquez feles�g�vel Mexik� City-ben �l.

K�nyvei:

-A guajava illata: Garc�a M�rquez mes�l csal�dr�l, mesters�gr�l, m�vekr�l, h�rn�vr�l, politik�r�l, n�kr�l, babon�kr�l, m�ni�kr�l

-A szerelemr�l �s m�s d�monokr�l: 'A h�r ott volt a f�olt�r harmadik f�lk�j�ben, az evang�liumi oldalon. A k�lap az els� cs�k�ny�t�st�l darabokra pattant, �s egy r�zv�r�s, �l� hajzuhatag �ml�tt ki a kripta �reg�b�l.
Az �p�t�szvezet� meg a k�r�l�tte seg�dkez� emberei egyben akart�k kih�zni az eg�szet, �s min�l tov�bb h�zt�k, ann�l hosszabb volt �s d�sabb, eg�szen a t�v�ig, mely m�g hozz� volt tapadva egy gyerekkopony�hoz. A kriptaf�lk�ben csak n�h�ny apr� csont maradt ut�na, �s a r�csk�s, sal�trommarta k�lapon csak a keresztn�v volt olvashat�: Sierva Mar�a de Todos los �ngeles, a f�ldre kiter�tett hajzat huszonk�t m�ter, tizenegy centim�ter hossz� volt.
Az �p�t�svezet� egy cseppet sem csod�lkozott rajta: elmagyar�zta nekem, hogy az emberi haj a hal�l ut�n is tov�bb n�, havonta egy centim�tert, �gy teh�t a huszonk�t m�ter nagyj�b�l k�tsz�z �vnek felel meg. Nekem viszont nem t�nt olyan h�tk�znapinak a dolog, mert a nagyany�m gyerekkoromban mes�lt nekem egy tizenk�t �ves m�rkil�nyr�l, akinek olyan hossz� haja volt, hogy �gy h�zta maga ut�n a f�ld�n, mint egy menyasszonyi f�tylat, �s aki egy veszett kutya harap�s�ba halt bele: a Karib tenger partvid�k�nek falvaiban csodat�v� szentnek tisztelik. Abb�l a feltev�sb�l kiindulva, hogy a kripta az �v� lehet, megtudtam �rni az aznapi cikkemet, �s az a k�nyv is abb�l sz�letett.'

-A t�bornok �tveszt�je: 'Egy es�s �jszak�n, amikor a Popa-hegy l�b�n�l �ll� h�zban felriadt �lm�b�l, a t�bornok egy angyalszer� l�nyt pillantott meg a h�l�szoba sark�ban: ott �lt a szerzetesek�re eml�keztet� csuh�j�ban, a fej�n foszforeszk�l� szentj�nos-koron�val. �br�ndos, titokzatos teremt�s volt, alig h�sz�ves, de a haja m�ris �sz�lt, �s a t�bornok nyomban felfedezte benne azt az er�nyt, amelyet legink�bb becs�lt a n�kben: a megzabol�zhatatlan �rtelmet. A f�rfi megk�rte, hogy menjen oda hozz�, mert ahhoz m�r nem volt ereje, hogy a karj�ban vigye a f�gg��gyhoz' - olvashatjuk Gabriel G�rcia M�rquez m�v�nek bevezet� soraiban.

-Az�rt �lek, hogy elmes�ljem az �letemet: "�gy �s ott t�rt�nt, hogy a h�t fi� �s a n�gy l�ny k�z�l megsz�letett az els� fi�, 1927. m�rcius 6-�n reggel kilenckor, hatalmas felh�szakad�s k�zben, mely egy�ltal�n nem illett az �vszakhoz, mialatt a Bika ege felemelkedett a l�that�ron. Kis h�j�n megfojtotta a k�ld�kzsin�r, mert a csal�d b�baasszonya, Santos Villero a legrosszabb pillanatban vesztette el a fej�t. N�la jobban csak Francisca n�ni vesztette el: ord�tva rohant az utcai ajt�hoz, mintha �gne a h�z: - Fi�! Fi�! - �s r�gt�n ut�na, mint a f�lrevert harang: - Rumot, mert megfullad! A csal�d feltev�se szerint nem az�rt k�rte a rumot, hogy meg�nnepelje az esem�nyt, hanem az�rt, hogy bed�rzs�lje vele az �jsz�l�ttet..."

-Egy el�re bejelentett gyilkoss�g kr�nik�ja: 'Valaki egy bor�t�kot cs�sztatott be az ajt� alatt: egy c�dula volt benne, melyen figyelmeztetik Santiago Nasart, hogy meg fogj�k �lni, azt is meg�rt�k neki, hogy mi�rt, �s hogy hol v�rnak r�.'

-Sz�z �v mag�ny: "A sz�p Remedios... soha nem tudta meg, am�g e vil�gban �lt, hogy megm�s�thatatlan sorsa, a l�z�t� n�iess�g mindennapos katasztr�f�t jelent. Valah�nyszor Ursula tilalm�t megszegve az eb�dl�be l�pett, p�ni k�ts�gbees�sbe sodorta az idegeneket. Nagyon is szembe�tl� volt, hogy a durva ing alatt teljesen puc�r, �s senki sem l�tta be, hogy nem kac�rs�gb�l borotv�lja kopaszra t�k�letes fej�t, s az sem b�n�s kih�v�s, ha a meleg miatt szem�rmetlen�l felt�rja a combj�t, vagy ha �lvezettel szopogatja az ujjait, miut�n puszta k�zzel a sz�j�ba rakta a falatot. Azt viszont egyik csal�dtag sem tudta, amit az idegenek t�st�nt �rz�keltek: a sz�p Remedios valami izgat� leveg�t, k�nz� fuvallatot �raszt..."

-Szerelem a kolera idej�n: 'Florentino egy szokv�nyos h�zass�g sz�zess�g�t�l fosztotta meg, amely �rtalmasabb volt, mint az eredend� sz�zess�g Megtan�totta r�, hogy semmi sem erk�lcstelen, ami az �gyban t�rt�nik, ha arra j�, hogy fenntartsa a szerelmet. ..'