Fidel Castro t�bb, mint n�gy �vtizede Kuba teljhatalm� ura. T�l�lt egy az Egyes�lt �llamok �ltal t�mogatott inv�zi�t, sz�mtalan mer�nyletk�s�rletet, a gazdas�gi embarg�t, s�t m�g p�rtfog�j�nak, a Szovjetuni�nak az �sszeoml�s�t is. A Castro-korszak t�rt�nete val�sz�n�leg az elm�lt sz�z �v t�rt�nelm�nek leg�rdekesebb r�sze. Mekkora az es�lye annak, hogy egy kis jelent�ktelen orsz�g az eg�sz vil�gra befoly�st gyakoroljon, �s meg�rj�tse az Egyes�lt �llamokat? Ez lehetetlen - hogy t�rt�nhetett meg?  

Fidel Castro vezette azt a forradalmat, amely megd�nt�tte egy gy�l�lt dikt�tor uralm�t. 1959. janu�r 6-�n, amikor diadalmasan bevonult Havann�ba, � volt egy eg�sz nemzet rem�nys�g�nek megtestes�t�je. Fidel, ez a fiatal, szak�llas gerillavez�r messi�sk�nt �rkezett Kuba sz�m�ra. Az � hat�s�ra sz�rnyalni kezdett a kubaiak k�pzelete. Igazi romantikus h�s volt: egy nagydarab, f�rfias, karizmatikus forradalm�r. V�gtelen�l �sszetett szem�lyis�g, kiemelked� intelligenci�val �s hajl�thatatlan akarattal. Az �ltala vezetett forradalom az els� pillanatt�l fogva az � saj�t m�sora volt. 

Castro felr�zta n�p�t: az igazs�g nev�ben �s egy f�nyes j�v� �g�ret�vel h�sies tettek v�grehajt�s�ra serkentette �ket. Katon�it elk�ldte a vil�g legt�volabbi zugaiba is, amivel sokakat nagy �lmok sz�v�get�s�re �szt�nz�tt. Az emberek v�gytak a dics�s�gre, a h�siess�gre - �s � felsz�totta benn�k ezt a v�gyat. �m Castro k�tmilli� kubait emigr�ci�ba k�nyszer�tett, �s elhallgattatta azokat, akik szembesz�lltak hatalm�val.

Fidel Castro Kuba t�voli, �szakkeleti r�sz�n n�tt fel, egy Las Manacas nev� terjeszked� cukorn�d-�ltetv�nyen. Apja, Angel egykori spanyol katona volt. A sz�zadfordul�n j�tt Kub�ba, hogy r�szt vegyen a spanyol-amerikai h�bor�ban, majd vagyont gy�jt�tt azzal, hogy cukorn�dat termesztett az amerikai tulajdon� United Fruit Company sz�m�ra, amely akkoriban meghat�roz� szerepet j�tszott a vid�k gazdas�g�ban. 
 
Fidel anyja, Lina Ruz szeg�ny, de ambici�zus vid�ki l�ny volt. T�zr�lpattant menyecske h�r�ben �llt, aki egy puska els�t�s�vel h�vta a csal�dj�t vacsor�zni. B�r Lina alig tudott �rni-olvasni, ragaszkodott hozz�, hogy gyerekei az Angel sz�m�ra megfizethet� legsz�nvonalasabb oktat�sban r�szes�ljenek. Fidelt �s k�t fiv�r�t, Rault �s Ramont Santiago de Cub�ba k�ldt�k egy bentlak�sos iskol�ba. �m a rakonc�tlan Castro-fi�k bomlaszt� elemnek bizonyultak, ez�rt menni�k kellett. 
 
Fidel 1941 okt�ber�ben, tizen�t �vesen Havann�ba ment, �s beiratkozott az El Colegio de Belenbe, Kuba legjobb �s legel�kel�bb iskol�j�ba. Vid�ki neveltet�se folyt�n kil�gott iskolat�rsai k�z�l, akik a kubai arisztokr�cia m�velt, olvasott k�reiben n�ttek fel. Meggondolatlan viselked�s�vel hamar ki�rdemelte az El Loco, vagyis "az �r�lt" becenevet. A fiatal Castro vil�gk�pe Belenben, a jezsuita papok ir�ny�t�sa alatt kezdett el form�l�dni. A jezsuit�k a spanyol polg�rh�bor� politikai �r�ks�g�t hordozt�k. A nemzetiek n�zeteit osztott�k, akik eszmeileg igen k�zel �lltak a fasizmushoz. Teljesen maguk�v� tett�k azt az elgondol�st, hogy a katolikus spanyolajk� vil�g fels�bbrend� az anyagias �s korrupt angolsz�sz vil�ghoz k�pest. 
 
1945-ben beker�lt a havannai egyetemre, ahol a kubai nacionalista professzorok befoly�sa al� ker�lt, �s elm�ly�lt a kubai t�rt�nelem tanulm�nyoz�s�ban. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Kuba a m�ltban nem vehette a saj�t kez�be a sors�t, �s ez�rt az Egyes�lt �llamokat okolta. Sztr�jkokat �s t�ntet�seket szervezett, p�ly�zott a hallgat�i �nkorm�nyzat eln�ki posztj�ra, �s csatlakozott egy di�kband�hoz. 1952-ben a kubaiak izgatottan v�rt�k a v�laszt�sokat, amelyeket negyedszer tartottak volna az �j alkotm�ny 1940-es hat�lyba l�p�se �ta. Fidel, a fiatal �gyv�d megragadta az alkalmat. Az Orthodoxo p�rt sz�neiben indult k�pvisel�jel�ltk�nt. Kamp�ny�ban a felel�s korm�nyzat �s a korrupci� let�r�se mellett sz�llt s�kra. K�zeledett a v�laszt�s napja, �s Fidel Castr�nak j� es�lye volt a gy�zelemre. �m m�rcius 10-�n Fulgencio Batista t�bornok katonai puccsot hajtott v�gre, sz�tz�zva a kubai demokr�ci�t �s Fidel politikai aspir�ci�it.
Batista �llamcs�ny�vel mintegy kinyitotta Pand�ra szelenc�j�t. L�trej�ttek a t�k�letes felt�telek egy h�s forradalm�r felemelked�s�hez. Az int�zm�nyek m�r nem sz�m�tottak - csak a mer�szs�g sz�m�tott. �s az egy�n, aki er�szakos tettekre is k�pes...