Kuba igen, a jenkik nem! �rv�nyes lehet-e a hatvanas �vekben az eg�sz vil�gon h�ress� v�lt szlogen ma, az �j �vezred k�sz�b�n? Azt hiszem, a v�lasz a legt�bb�nk sz�m�ra csak az lehet, hogy nem. Egy imm�r negyven �ve tart�, idej�tm�lt amerikai blok�d �ll szemben egy sok szempontb�l elavult, v�ls�gban
l�v�, de a hatalmas szomsz�ddal szemben a t�l�l�s�rt k�zd� kubai rendszerrel. Legut�bb a kis Elian Gonzalez �gye kavart �ri�si viharokat a k�t orsz�g viszony�ban, amikor a Kub�b�l menek�l� tutajosok egy csoportja - k�zt�k Elian �desanyja - a floridai szorosban a tenger hull�mai k�z�tt lelte hal�l�t, �s a hat �ves fi� csak a csod�val hat�ros m�don �lte t�l a f�lelmetes kalandot. A Kub�ban �l� �desapa seg�ts�g�re sietett maga Fidel Castro, aki sz�zezres t�megt�ntet�st szervezett Havann�ban a gyerek hazavitel��rt. Ek�zben nem t�tlenkedett a komoly politikai befoly�ssal rendelkez� floridai kubai emigr�ci� sem, mondv�n "a kis Elian �desanyja hal�l�val m�r megv�ltotta a szabads�got". Kis Havanna, Miami kubai negyede az er�szakot sem n�lk�l�z� t�ntet�sekt�l volt hangos. Kinek van igaza ebben �s a t�bbi tragikus �gyben? Mindenkinek �s senkinek! Egy biztos: a hat�ves kisfi� mindk�t oldalon a politikai manipul�ci�k eszk�z�v� v�lt.

Furcsa kett�ss�g uralkodik Kub�ban, f�leg az�ta, hogy Fidel Castro rendszere a kelet-eur�pai rendszerv�ltoz�sok nyom�n
elvesz�tette f� gazdas�gi �s politikai t�masz�t. Furcsa volt l�tni, amikor az oly sok t�rt�nelmi esem�nyt meg�lt forradalom ter�n a k�t �vvel ezel�tti p�pa l�togat�s idej�n Ernesto Che Guevara �ri�splak�tja n�zett szembe J�zus Krisztus k�pm�s�val. Akkor sokan azt mondt�k: II. J�nos P�l l�togat�sa ut�n Kuba m�r soha
nem lesz olyan, mint volt. Ma m�r tudjuk, legfeljebb csak annyi v�ltozott, hogy valamivel t�bben j�rnak a vas�rnapi mis�re.

K�lf�ld�n meglehet�sen sematikus k�p �l Kub�r�l. T�bbnyire csak annyit tudnak, hogy a szigetorsz�g a szocializmus egyik utols� b�sty�ja, hogy az �lelmet jegyre adj�k, nem lehet k�lf�ldre utazni, nincs sz�l�sszabads�g, a sajt�t a mindenhat� p�rt ir�ny�tja, �regek a kocsik, �s omladoznak a h�zfalak. Aki azonban jobban a sz�nfalak m�g� n�z, p�ld�ul azt is l�thatja, hogy Latin-Amerik�ban m�g mindig sok helyen p�ldak�pnek tekintik Castro Kub�j�t. P�ld�s az oktat�si rendszer, az �r�studatlans�got felsz�molt�k, �s latin-amerikai viszonylatban kimagasl�an j� az eg�szs�g�gyi ell�t�s. Ellentmond�snak t�nik, m�gis igaz, hogy a kubai orvosok- a szeg�nyes felszerelts�g ellen�re is - id�r�l id�re szenz�ci�s eredm�nyekkel rukkolnak el� a genetika �s a sz�vseb�szet ter�n. Igaz, hogy a kubaiak keveset tudnak a vil�gr�l, de a globaliz�ci� k�ros hat�sait is meg�szhatj�k. Ugyanakkor
a m�r eml�tett kett�ss�g a h�tk�znapokat is �tsz�vi. Fidel rendszere a t�l�l�s �rdek�ben engedm�nyeket k�nyszer�lt tenni, m�gha id�nk�nt meg is retten saj�t reformjait�l, �s visszakozik. �gy p�ld�ul t�bbsz�r enged�lyezt�k,
majd visszavont�k a kisv�llalkoz�sokat. A k�lf�ldi t�ke be�raml�sa azonban m�r meg�ll�thatatlannak t�nik - a rendszer ebben a t�l�l�s egyetlen, rossz, de n�lk�l�zhetetlen eszk�z�t l�tja. Spanyol, kanadai �s mexik�i c�gek sorra �p�tik a luxussz�llod�kat a vil�g legszebb tengerpartj�nak tartott Varaderoban, amelyhez tal�n csak a mexik�i Canc�n foghat�. Persze ide kubai polg�r be sem teheti a l�b�t, hacsak nem alkalmazottk�nt dolgozik valamelyik csillog�-villog� hotelban. Akkor viszont az a kiv�lts�g �ri, hogy - anyagi �szt�nz�sk�nt - megtarthatja a doll�rban kapott borraval�t. Ez viszont olyan el�nyh�z juttatja, amir�l egy "mez�tl�bas", fizet�s�t pes�ban kap� kubai nem is �lmodhat: doll�rjai�rt v�s�rolhat a szigetorsz�gban luxuscikkeknek sz�m�t� �rukat a k�lf�ldiek sz�m�ra fenntartott boltokban. Vannak teh�t doll�ros �s pes�s �llampolg�rok. �s persze ott a nomenklat�ra, a p�rtappar�tus �s a hadsereg tagjai, akik soha semmiben sem szenvednek hi�nyt.

Hogy a rendszer 41 �ven �t fenn tudott maradni, annak t�bb oka van. A legfontosabb tal�n a kubaiak karaktere. Ha van
zene, ha van t�nc, n�mi kubai rum, naps�t�s, tengerpart, sz�p l�nyok �s macho fiuk, akkor mindent el lehet viselni - tartj�k a havannaiak. El�g csak egy kisz�r�d� dallam a kit�rt ablakon �t, �s t�lz�s n�lk�l mondhatom, t�ncra perd�l egy eg�sz buszmeg�ll�. Egy forr� tr�pusi est�n �lt�nk Antonio bar�tom Miramar-i h�z�nak
terasz�n, �s besz�lgett�nk. Sorra j�ttek a t�bbiek - Havann�ban nem szok�s el�re bejelenteni a vizitet -, azt�n hamarosan el�ker�lt egy git�r �s egy �veg rum is. �lt�nk a m�rv�nypadl�n. Antonio r�gi sz�mokat j�tszott, �s ittuk a jeges rumot. Nem sz�m�tott, hogy kin van m�rk�s farmer, sz�p cip�, csak az, hogy j�l �rezz�k magunkat. Hajnalban visszaindultam a Vedado negyedben l�v� sz�ll�somra. Percek alatt legal�bb 15 fokot esik a h�m�rs�klet, �s szinte a h�tamra fagy a ver�t�k. J�n az �jszakai j�rat - a busz lassan halad, a vezet� melletti ajt� nyitva volt, �s a sof�r int: ugorjak. A tolerancia persze neki is j�r, napk�zben gyakran el�fordul, hogy menet k�zben � ruccan be egy k�v�ra az �tba es� b�f�k egyik�be. Az utasok addig t�relmesen v�rnak. Egy m�sik eml�kk�p: Rivera sz�ll�, a 30-as �vek amerikai gengsztervil�g�nak k�zpontja. T�z �v k�r�li kisfi�t k�rdezek: merre van a Presidentes utca? A fi� r�m n�z, majd megk�rdezi: tienes chicle? Van r�g�d? Nincs, mondom. Y cigarros? �s cigid? Az sincs. Na j� gyere, az�rt elk�s�rlek. Ma m�r nem laknak a Rivera sz�ll�ban Al Capon�k, nincsenek szeszcsemp�szek, sem j�t�kkaszin�, viszont vannak csupasz�v kubai emberek.

K�tf�le kubai van. Az egyik, f�leg az id�sebb gener�ci�, amelyik m�g mindig istenk�nt tiszteli az �reg forradalm�rt, �s egy m�sik, f�leg a fiatalabb gener�ci�hoz tartoz�, aki v�ltoz�st akar. Azt azonban senki nem vonja k�ts�gbe: Fidelt nem a szovjet tankok juttatt�k hatalomra, hanem � maga v�vta meg forradalm�t 1959-ben Fulgencio Batista korrupt rendszere ellen. T�z �vvel ezel�tt sokan mondogatt�k: Castro napjai meg vannak sz�ml�lva. A Miamiban �l� t�bbmilli�s kubai emigr�ci� k�t �ve elhunyt vez�re, Jorge M�s Canosa egyenesen azt �ll�totta, h�sz milli�rd doll�r �ll az �ltala kezelt alap�tv�ny rendelkez�s�re Kuba Castro ut�ni "�jj��p�t�s�re". A m�rs�keltebb, f�leg Madridban �l� ellenz�k azonban �gy tartja, el�sz�r az amerikai blok�dot kell feloldani, azt�n megkezd�dhetnek a bels� v�ltoz�sok is. De - mint mondj�k - semmi esetre sem k�v�lr�l kell a v�ltoz�sokat kezdem�nyezni. Hogy elj�tt-e m�r a 73 �ves p�tri�rka alkonya, ma m�g igaz�n ugyan�gy nem tudja senki, mint t�z �vvel ezel�tt...