Az abszint: kultur�lis h�v� sz�, jelk�pe a sz�zadv�g vil�g�nak. A szimbolist�k, az impresszionist�k nem egyszer�en valami �j m�v�szi elk�pzel�st akartak meghonos�tani, de ehhez mindent meg akartak v�ltoztatni. A fest�k �j sz�neket „kerestek”, a k�lt�k �j �rtelmet adtak a bet�knek, a m�v�szet fontosabb lett, mint kor�bban valaha. Az �j, pezsg�, izgalmas, forrong� vil�gban az ihlet� m�zsa is csak valami mindehhez m�lt� angyal lehetett: �gy lehet, hogy az abszint t�nd�kl�se �s buk�sa egy korszak szimb�lum�v� v�lt.

Az abszint fogyaszt�s�nak m�r annak divatoss� v�l�sa el�tt is megvolt a kult�r�ja. Az �nizsos italokat jellegzetesen d�len fogyasztott�k, �s ma is a mediterr�n vil�g saj�tos, v�zzel h�g�tott itala az Ouzo, a Raki, a Pernod, a Pastis �s a Ricard. (Az ut�bbi h�rom ital a betiltott abszint ut�dainak tekinthet�.) Az abszintot k�r�lleng� m�toszok, legend�k mellett sz�mos f�lre�rt�s fakad abb�l, hogy a nagyv�rosi divatos fogyaszt�sa elszakadt kultur�lis alapjait�l. Mint �ltal�ban a gy�gyf�vekb�l (az abszintnak legal�bb nyolc fontos gy�gy- �s f�szern�v�ny adja �z�t) �ll� gyomorkeser�k, az abszint sem a t�m�ny, nagy mennyis�g� fogyaszt�sra lett kital�lva. A hiszt�ri�t – ami t�bb orsz�gban a betilt�s�hoz vezetett – er�s�tette, hogy a dr�ga italt hamis�tott�k, �gy p�ld�ul a z�ld sz�nt az er�sen m�rgez� r�zs�kkal helyettes�tett�k. Mindezt igazolja, hogy a mai, sokkal szigor�bb fogyaszt�i t�rv�nyek z�ld utat adtak az italnak. Nem meglep� m�don az abszint fogyaszt�sa ma renesz�nsz�t �li, Portug�lia �s Spanyolorsz�g (ahol soha nem volt betiltva az ital) mellett sz�mos orsz�gban gy�rtj�k �s fogyasztj�k az italt, visszat�rve annak kultur�lis gy�kereihez. Franciaorsz�g mellett mindenekel�tt N�metorsz�gban, illetve Csehorsz�gban, Angli�ban h�d�t a k�l�nleges ital �j h�veket – �s tal�n nemsok�ra haz�nkban is kell� ismerts�gre tesz majd szert.