Richard Williamson, az amerikai deleg�ci� vezet�je szerint "Castro rendszere elnyomja a kubaiakat. Ennek t�nye vitathatatlan. Ez�rt a kubai embereknek van sz�ks�g�k a t�mogat�sunkra, nem pedig a korm�nyuknak, amelyik elnyomja õket."

A Bizotts�g hat�rozatban �t�lte el Kub�t, ami�rt a szigetorsz�g forradalmi vezet�se, egy �vvel ezel�tt 75 ellenz�kit egy�ttesen csaknem 1500 �v b�rt�nb�ntet�sre �t�lt, mert b�r�lt�k a kubai rezsimet. Az �t�letek 6 �vt�l 28 �vig terjedtek, de minden el�t�lt b�r�s�gi t�rgyal�sa csup�n egy napig tartott. Egyik�ket, Julio Valdes Guevara-t egy�bk�nt �ppen egy nappal azel�tt engedt�k ki a b�rt�nb�l, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizotts�g�nak tag�llamai meghozt�k el�t�l� hat�rozatukat. Az 53 �ves ellenz�ki f�rfinek s�lyos vesebetegs�ge volt, ez�rt h�zi�rizetbe helyezt�k.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizotts�ga most elfogadott hat�rozat�ban felsz�l�tja a kubai vezet�st, hogy biztos�tsa a kubai emberek sz�l�shoz val� szabads�g�t �s garant�lja mindenkinek a tisztess�ges, t�rv�nyes b�r�i elj�r�shoz val� jogot.

Felipe Perez Roque, kubai k�l�gyminiszter k�z�lte: "Kuba elutas�tja az ENSZ Emberi Jogi Bizotts�g�nak el�t�l� hat�rozat�t. De a b�r�lat tartalm�n k�v�l mag�t a hat�rozatot is visszautas�tjuk. Ez�rt Kuba nem fog egy�ttm�k�dni annak v�grehajt�s�ban �s tov�bbra sem vagyunk hajland�ak fogadni �llamunkban az Emberi Jogi Bizotts�g f�k�pvisel�j�t. Semmi nevets�gesebbre nem eml�kszem az Emberi Jogi Bizotts�g t�rt�net�ben. Honduras korm�nya val�j�ban nem a hat�rozat �rdek�ben dolgozott, hiszen egyetlen �rvvel sem �lltak el�. Ezt az Egyes�lt �llamok akarta. Õk tal�lt�k ki, vitt�k v�gig �s fogadtatt�k el b�r�latunkat, nem pedig a hondurasi korm�ny"

T�ny, hogy Kub�t mind�ssze egyetlen szavazatnyi t�bbs�ggel, 22 igen �s 21 nem szavazat ar�ny�ban, t�z tag�llam tart�zkod�sa mellett �t�lt�k el. A hat�rozati javaslatot Honduras terjesztette el�, de Kuba szerint a k�z�p-amerikai orsz�g az Egyes�lt �llamok nyom�s�ra v�llalta a sz�gyenletes szerepet.

Az �t�let ut�n Kuba bejelentette, hogy hat�rozatot terjesztenek el� az Egyes�lt �llamok ellen, a guantanam�i t�maszponton �rz�tt rabok helyzet�t illet�en. Civil nemzetk�zi emberi jogi szervezetek m�r r�g�ta kritiz�lj�k, hogy az amerikaiak Guantanam�n t�bb ezer foglyot tartanak fogva embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt �gy, hogy a rabok t�bbs�ge azt sem tudja, konkr�tan mivel v�dolj�k.

Ugyanezek a civil jogv�d� csoportok mag�t az ENSZ Emberi Jogi Bizotts�g�t is kem�nyen kritiz�lt�k m�dszerei alapj�n. Az emberi jogi szervezetek nemzetk�zi sz�vets�g�nek ir�ni aleln�ke szerint ugyanis az ENSZ szervezet�nek nem szubjekt�v, politikai krit�riumok alapj�n, hanem f�ggetlen szervezetek �ltal regisztr�lt jogs�rt�sekre alapozva kellene �ves orsz�gjelent�seit elk�sz�tenie �s akkor nem maradhatna ki sem az Egyes�lt �llamok, sem K�na, sem Oroszorsz�g, sem Zimbabwe.