1959-ben a Vez�r �pp egyik v�ge�rhetetlen besz�d�t mondja, mikor elkezdõdnek Yocandra anyj�nak sz�l�si f�jdalmai, s maga Che Guevara ter�t egy kubai z�szl�t a has�ra. A kisl�ny a kubai forradalom �g�ret�t �s rem�ny�t testes�ti meg, de ahogy n�vekszik, az �denkertbõl a k�ts�gbees�s f�ldje lesz, ahol a rendszer elvtelen vagy �pp konokul elvhû kiszolg�l�in k�v�l mindenki m�st m�r csak a t�l�l�s – a mindennapi �lelem megszerz�se – vagy a menek�l�s izgat. Yocandra �s a bar�tai is menek�lnek: �lmokba, õr�letbe, g�nyba, szexualit�sba, nimfom�ni�ba – vagy k�lf�ldre: Miamiba, Mexik�ba, Spanyolorsz�gba, b�rhov�.

Zo� Vald�s reg�nye a bossz�r�l sz�l: Yocandra bossz�t �ll azon a f�rfin, aki az egykori fiatal l�nyt naponta megal�zta, s az �r�nõ bossz�t �ll a rendszeren, amely t�nkretette haz�j�t. �s ugyanakkor a szeretet reg�nye: a haz�ja, Kuba ir�nti szeretet�, amelyben a „semmi” m�g�tt m�giscsak ott van egy k�l�n�s, sz�p kult�ra �s mitol�gia, meg a salsa ritmusa, a buja veget�ci� �s a buja erotika...

Zo� Vald�s 1959-ben sz�letett Havann�ban. K�ltõ, reg�ny�r� �s filmforgat�k�nyv�r�, de Kub�ban csak a versei jelenhettek meg. 1995-ben emigr�lt, az�ta P�rizsban �l. Kub�ban hivatalos f�rumokon most mint pornogr�f �r�t gyal�zz�k, Castro egyik besz�d�ben rendszere h�rom legfõbb ellens�ge k�zt eml�tette, s a k�nyveit illeg�lisan terjesztik. Elsõ reg�nye, A Semmi �den�ben vil�gszerte nagy sikert aratott, s ma m�r – sz�mos k�nyvvel a h�ta m�g�tt – õ a legismertebb kort�rs kubai �r�, s legink�bb az õ neve f�mjelzi azt az �j nemzed�ket, amelynek reprezent�nsai h�tborzongat� k�pet festenek a kubai �letrõl, v�gleg szertefoszlatva minden kor�bbi ill�zi�t Castro rendszer�vel kapcsolatban.