A p�pa �s a vez�r �t napon �t folyamatosan egy�tt jelentek meg a nyilv�noss�g el�tt, �s p�ros jelenl�t�k saj�tos szellemi p�rbajnak is beillett. E p�rbaj izgalm�t csak fokozta, hogy olyan eszm�k jelk�pes �s karizmatikus k�pvisel�ik�nt szikr�ztak �ssze, amelyek az egym�ssal v�vott hossz� �s k�ny�rtelen harc k�zben ugyanatt�l az ellenf�lt�l szenvedtek l�tv�nyos veres�get. M�g a katolikus kereszt�nys�g �s a forradalmi szocializmus a vil�g megv�lt�s�ban, a szeg�nys�g megsz�ntet�s�ben �s egy igazs�gosabb rend megval�s�t�s�ban versengett egym�ssal, a liber�lis kapitalizmus l�tv�nyos gy�zelm�vel magukat e fogalmakat iktatta ki az �j k�znyelvb�l. A kapitalista rend �nmaga �rtelmez�s�ben a l�tez� vil�gok legjobbika, �gy teh�t a megv�lt�sr�l ugyan�gy �rtelmetlen besz�lni benne, mint az igazs�gr�l, amely posztmodern felfog�sban nincs is. Ami pedig a szeg�nyeket illeti, a liber�lis kapitalizmusban csak rem�nytelen sz�plelkek tesznek eml�t�st r�luk, no meg persze a "t�ma" hivat�sos szak�rt�i. Szociol�gusok, szoci�lpolitikusok �s egy�b, ad�fill�rekb�l eltartott m�sodoszt�ly� �rtelmis�giek.

Azokban a napokban, amikor a p�pa �s a kommunista vezet� k�t �regember saj�tos lovagiass�g�val m�rte �ssze hit�t �s eszm�ny�t, a m�dia kettej�k f�radtan is eleg�ns alakja f�l� az amerikai eln�k szexbotr�ny�nak h�sn�j�t, Lewinsky kisasszonyt vet�tette f�l a vil�g k�perny�j�re. Ha a kereszt�nys�g �s a szocializmus h�vei ebb�l sem tanulnak, s tov�bbra is az egym�s elleni harcra �sszpontos�tj�k minden energi�jukat, akkor meg is �rdemlik, hogy Lewinsky kisasszony imm�r �r�kre II. J�nos P�l, Fidel Castro �s vitapartnereik f�l� magasodjon a globaliz�lt m�di�ban. Am�g a megv�lt�s, az igazs�g, az anyagi javakon t�li erk�lcsi �s szellemi �rt�k fogalm�n permanens polg�rh�bor�t v�vnak egym�ssal a kereszt�nyek �s a baloldaliak, addig a liber�lis kapitalizmus kih�v� �s ellenf�l n�lk�l tarolja le maga sz�m�ra a terepet.

A p�pa �s a kubai vez�r kimondatlanul is �rz�kelt�k ezt a vesz�lyt, s ez�rt lengte k�r�l k�z�s szerepl�s�ket a t�rt�nelmi udvariass�g szelleme. Arra az �js�g�r�i k�rd�sre, hogy vajon az angyal �s az �rd�g tal�lkozik-e egym�ssal Kub�ban, II. J�nos P�l p�pa finom intelligenci�val �gy v�laszolt: "nem angyalok vagyunk, hanem k�t ember... Kub�ban k�t ember tal�lkozik." S az egyenl�s�g eszm�ny�t a szabads�ggal szemben t�lhangs�lyoz� �llamszocialista rendszert l�tsz�lag nagylelk�en, de l�nyegl�t� m�don �gy jellemezte: "�r�mmel t�lt el, hogy a javul�s folyamat�t l�tom - p�ld�ul az iskolai oktat�sban, az eg�szs�g�gyben. Az emberi jogok ter�let�n lass�bb a fejl�d�s - itt m�g meg kell teremten�nk a fejl�d�s lehet�s�g�t."

Az egykori kommunista orsz�gokban a rendszerv�ltoz�s mindeddig a szoci�lis biztons�g megrend�l�s�t, a neoliberalizmus diadal�t �s a kereszt�ny renesz�nsz elmarad�s�t jelentette. A p�pa feltehet�en nem b�nn�, ha a vatik�ni szemmel meglehet�sen sikertelen kelet-eur�pai �s t�vol-keleti rendszerv�ltoz�sok ut�n Kub�ban nem neoliber�lis, hanem kereszt�nyszoci�lis fordulattal �rne v�get a kommunista rendszer. K�rd�s persze, hogy Fidel Castro val�ban �ld�s�t adn�-e egy ilyen �talakul�shoz, s m�gink�bb, hogy gazdas�gilag �s politikailag mennyire lenne �letk�pes egy nem-kapitalista, de nem is �llamszocialista strukt�ra? A kommunizmus kereszt�nyszoci�lis ir�nyban t�rt�n� lebont�sa �rdekes k�s�rlet lenne, s tapasztalataira a liber�lis kapitalizmus feloldhatatlan ellentmond�saival k�szk�d� latin-amerikai t�rsadalmak is odafigyeln�nek.

II. J�nos P�l �s Fidel Castro k�z�s megjelen�s�ben tal�n az volt a legink�bb sz�vbemarkol�, hogy k�t olyan t�rt�nelmi szem�lyis�get l�thattunk, akik hisznek a maguk eszm�iben. Nem �rlik porr� eszm�nyeiket a pragmatizmus malm�ban, nem �rt�kelik �t m�ltjukat �s hit�ket a stopper�ra sebess�g�vel, nem a liber�lis kapitalizmus realit�saihoz igaz�tj�k rem�nyeiket. Ritka �nnep, hogy ilyen szem�lyis�gek t�nnek fel a vil�gfalu k�perny�j�n. A test�ben is megt�rt, hajlott h�t� f�pap �s az el�rehaladott kor�t az �reg katon�k r�tartis�g�val �lc�z� vez�r kett�s�b�l ez�rt minden politikai szenz�ci�n t�l a hit eleganci�ja sug�rzott. N�mi elfogults�ggal hozz� kell tennem, hogy II. J�nos P�l p�pa l�ny�b�l szinte mindig ez sug�rzik, m�g Fidel Castr�b�l feltehet�en csak az �regkor melank�li�ja �s egy ragyog� partner megjelen�se v�ltotta ki a csod�ba hajl� �talakul�st.

De ak�rhogy �rtelmezz�k a t�nyeket, ott �s akkor, a l�togat�s �t napj�n a k�t szem�lyis�g egy�tt t�bbet mutatott, mint k�l�n. Ha lelkileg m�g nem �gt�nk ki teljesen a p�nzcsin�l�s vagy a n�lk�l�z�s p�ros sivatag�ban, akkor retin�nkon sok�ig ott marad a hajlott p�pa �s az �t �vatosan seg�t� �reg forradalm�r k�l�n�s p�rosa. Am�g l�teznek hiteles emberek, akiknek semmi k�z�k sincs a liber�lis kapitalizmus �rt�krendj�hez �s tematiz�ci�j�hoz, mindig marad rem�ny�nk arra, hogy Fukuyama �ll�t�s�val szemben nincs v�ge a t�rt�nelemnek, s lesz j�v� a piaci t�rsadalmon t�l is. Kereszt�ny szemmel a neoliberalizmusban minden t�rsadalmi igazs�gtalans�gon t�l els�sorban �ppen a "t�rt�nelem v�ge" te�ria a legink�bb elfogadhatatlan, m�g Fidel Castro �sszes b�n�vel �s p�z�val egy�tt m�gis az emberi boldogs�ghoz tov�bbvezet� "�l� t�rt�nelem" koncepci�j�t k�pviseli.

II. J�nos P�l az �l� Fidel Castro mellett a halott Che Guevara eml�k�vel is tal�lkozott kubai �tja sor�n. Che Guevara l�tv�nyos �jratemet�se csak n�h�ny h�nappal el�zte meg a p�pal�togat�st. Kultusza az utols� l�ncszem, amely az �reged� Castro rendszer�t �s a sz�zadv�g baloldali gondolkod�s�t �sszek�ti egym�ssal. Ez�rt tulajdon�thatunk k�l�n�s jelens�get annak, hogy a p�pa kubai �tja alkalm�b�l a legend�s gerillavez�rr�l is megeml�kezett. Che Guevara, mondta a p�pa, "Isten tr�nj�n�l kapott helyet, az �r dolga �t�lkezni �rdemeir�l. Meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy a szeg�nyeket akarta szolg�lni." E fogalmaz�s nincs h�j�n a vatik�ni diplom�cia j�lismert �gyess�g�nek, hiszen a katolikus teol�gia szerint minden emberre igaz, hogy "az �r dolga �t�lkezni �rdemeir�l". De ha teol�giailag messze is �ll a kanoniz�ci�t�l, politikailag rendk�v�l er�s gesztusk�nt �rt�kelhet�. Che Guevara egyszerre jelk�pes h�se a forradalmi �s a demokratikus baloldalnak, a katolikus gy�ker� Latin-Amerik�nak, a kapitalizmus �s az Egyes�lt �llamok minden baloldali �rnyalat� kritik�j�nak, a nyugat-eur�pai �s a d�l-amerikai �rtelmis�g k�zti lehets�ges p�rbesz�dnek.

Amikor a p�pa Isten tr�nj�hoz helyezi Che Guevar�t, akkor ezzel a b�ke �s a megb�k�l�s olaj�g�t k�n�lja mindazok fel�, akik sz�m�ra Che a rem�ny jelk�pe maradt. De nem felt�tel n�lk�l teszi, mert a tov�bbiakban vil�gos k�l�nbs�get tesz "Castro forradalmi �talak�t�sa" �s a "gy�l�let, a bossz��ll�s �s a gy�zni akar�s" �gymond "lenini �rtelemben vett forradalma" k�z�tt. Ha m�s szavakkal is, de ugyanazt mondja, mint m�r annyiszor. A szocializmusban nem maga a szocializmus, hanem megval�s�t�s�nak v�res �s er�szakos m�dja ellent�tes a kereszt�ny tan�t�ssal. Aligha t�ved�nk nagyot, ha felt�telezz�k, hogy nemcsak Kuba n�p�nek, hanem eg�sz Latin-Amerik�nak sz�nta ezt a k�nnyen megfejthet� �zenetet. Az �szak-amerikai p�nzb�l finansz�rozott neoprotest�ns szekt�k �s a neoliber�lis rezsimek fogyaszt�i idillj�vel szemben Latin-Amerik�ban mind k�zelebb sodr�dik egym�shoz a katolikus egyh�z �s a szeg�nyek t�rsadalma. Ma m�g nem tudjuk, hogy milyen �rt�kek sz�letnek a latin-amerikai katolicizmus k�nyszer� meg�jul�s�b�l, de nagy val�sz�n�s�ggel �ll�that�, hogy egyre ink�bb a szeg�nyek egyh�za lesz .

Meggy�z�d�sem szerint a hazai m�dia annak idej�n el�gg� leegyszer�s�t� m�don t�rgyalta a Vatik�n �s a latin-amerikai "felszabad�t�si teol�gia" konfliktus�t, s e vita helyes �rtelmez�se n�lk�l a p�pa kubai l�togat�sa

A kereszt�ny �s a baloldali szolidarit�s eszm�ny�t az egykori divatoz� p�rbesz�d-mozgalmaknak nem siker�lt �sszekapcsolniuk egym�ssal. Nem �llna t�vol az emberi term�szett�l, ha erre akkor ker�lne sor, amikor a minden szellemi �rt�ket konzumcikk� sil�ny�t� rendszer m�lypontj�n tal�l egym�sra a tekintet�k. II. J�nos P�l p�pa l�tja ezt a m�lypontot, s lelkip�sztori nagys�g�t jelzi, hogy a j�ra �s rosszra egyk�pp hajlamos, ellentmond�sos egy�nis�g� Castr�t partnerr� tudta emelni egy jelk�pes egym�sra tekint�shez. Min�l egyeduralkod�bb lesz a liber�lis kapitalizmus val�s�ga, ann�l t�bb lesz a benne boldogtalanok egym�st keres� pillant�sa is.