A fels�-k�z�poszt�lyb�l a latin-amerikai nyomorba:

Che Guevara az argent�nai Rosarioban egy spanyol-�r sz�rmaz�s� csal�dban 1928. m�jus 14-�n Ernesto Rafael Guevara de la Serna n�ven l�tta meg a napvil�got. B�r sz�let�si bizony�tv�ny�n hivatalos d�tumk�nt j�nius 14-e szerepel, a val�di id�pont m�jus 14-e. A d�tumv�ltoztat�s h�tter�ben az a t�rekv�s �llt, hogy elfedj�k, anyja h�rom h�napos terhesk�nt k�t�tt h�zass�got. A baloldali hagyom�nyokkal rendelkez� fels�-k�z�poszt�lybeli csal�dban a sz�l�knek, Ernesto Guevara Lynch-nek �s Celia de la Sern�nak Ernesto ut�n m�g n�gy gyermeke sz�letett. Che gyermekkor�t egy k�l�n�sen neh�z t�pus� asztma nehez�tette meg, v�g�l m�gis kiv�l� atl�tak�nt t�nt ki kort�rsai k�z�l.

1948-ban beiratkozott a Buenos Aires-i Egyetemre orvostanhallgat�nak, ahol 1953-ban orvosk�nt diplom�zott. Szabadideje nagy r�sz�t utaz�sokkal t�lt�tte Latin-Amerik�ban. 1951-ben id�sebb bar�tj�val, Alberto Granadoval, a radik�lis politikai n�zetekkel rendelkez� biok�mikussal nagy utaz�st terveztek. La Poderosa nev� 500 k�bcentis motorjukon indultak el a kontinens �tszel�s�re Alta Graciab�l. Guevara az utaz�st az "Egy motoros napl�j�"-ban �r�k�tette meg, melyet 1996-ban ford�tottak le angolra, �s most 2004-ben elk�sz�lt bel�le a filmes verzi� is.

Az utaz�s sor�n l�tott t�meges szeg�nys�g meger�s�tette benne a hitet, hogy a latin-amerikai nyomor �s kiszolg�ltatotts�g felsz�mol�sa az eg�sz kontinens j�v�j�nek legmeghat�roz�bb momentuma lehet. Hamarosan Guatemal�ba utazott, ahol Jacobo Arbenz Guzm�n szocialista korm�nyzata �tfog� szoci�lis reformok megval�s�t�s�n dolgozott. Az 1954-ben a CIA �ltal p�nzelt �llamcs�nyben megbuktatott korm�nyzat sors�t l�tva Guevara csatlakozott az �nk�ntes ellen�ll�khoz, majd az argentin konzul�tusra menek�lt. Innen azonban nem tudott visszat�rni Argentin�ba, �gy �let�nek k�vetkez� helysz�ne Mexik� lett.

Mexik�t�l a Kubai rak�tav�ls�gig:

Mexik�ban tal�lkozott �lete egyik legmeghat�roz�bb szem�lyis�g�vel, a Kub�b�l nemr�g elmenek�lt Fidel Castroval �s testv�r�vel, Ra�llal. A Castro testv�rek vezette gerillamozgalom orvos tagjak�nt 1956. november�ben Kub�ba indult �s r�szt vett a Batista ellenes harcban. A l�zad�k a helyi parasztok �s a v�rosi �rtelmis�g t�mogat�s�val hamar meger�s�dtek, fegyvereket gy�jt�ttek �s �joncokat is toboroztak. Guevara nagy b�tors�got �s tehets�get mutatott a harcok sor�n, �gy hamarosan Castro legfontosabb �s legbizalmasabb embereinek egyike lett. A forradalmi hadseregben Guevara v�llalta a felel�ss�get a k�mek, dezert�r�k, �s inform�torok vallat�s��rt �s kiv�gz�s��rt.

Szem�lyesen, revolver�b�l fejre leadott l�v�ssel v�gezte ki Eutimio Guerr�t, akit Batist�nak val� k�mked�ssel gyan�s�tottak. A forradalmi hadseregben �gy alig p�r h�nap alatt el�rte a legmagasabb rangot (Commandante, azaz �rnagy lett). 1958 v�g�n Santa Clara-ban egy Batista csapataival megt�m�tt p�nc�lozott vonatot t�madott meg, majd a v�rost is elfoglalta. A dikt�tor elmenek�lt. Che a forradalmi harcokat a Pasajes de la Guerra Revolucoionaria (A kubai forradalom eml�ke, 1968) c�m� napl�j�ban �r�k�tette meg.

Havanna 1959. janu�r 2-i bev�tele ut�n Castro egy teljesen �j szocialista korm�nyzatot hozott l�tre, melyben Guevara is szerepet kapott. Che el�bb kubai �llampolg�r lett, s elv�lt perui feles�g�t�l Hilda Gede�t�l, kit�l ekkorra m�r egy l�nya is sz�letett. K�s�bb Castro hadsereg�nek egy tisztj�t, Aleida March-ot vette feles�g�l, akit�l n�gy gyereke sz�letett. Guevara a La Cabana er�d katonai parancsnokak�nt, majd a Nemzeti Agr�rreform Int�zet tisztvisel�jek�nt, a Kubai Nemzeti Bank eln�kek�nt, illetve ipar�gyi miniszterek�nt teljes�tett szolg�latot.

1960-ban sikeres kereskedelmi meg�llapod�st k�t�tt a Szovjetuni�val, a kereskedelmi misszi�kon �s deleg�ci�kban szinte mindenhol � k�pviselte Kub�t, �gy az �zsiai �s afrikai szovjet dominanci�j�, ekkor l�trej�v� orsz�gokban is. Ezek a ter�letek persze az Amerikai Egyes�lt �llamok kereskedelmi embarg�ja alatt �lltak.

1959-t�l 1963-ig a La Cabana b�rt�ner�d parancsnokak�nt t�bb sz�z politikai fogoly �s rendszerellenes rab kiv�gz�s�t rendelte el (a sz�mukat ma 500 �s 1700 k�z� teszik). Sokak kihallgat�s�ban, k�nz�s�ban �s kiv�gz�s�ben Guevara szem�lyesen is r�szt vett, p�ld�ul Armando Valladares k�lt� �s emberi jogi aktivista eset�ben. A Nyugat szem�ben ekkor v�lt az amerikai imperializmus �s az afrikai, �zsiai, �s k�l�n�sk�pp a latin-amerikai neokolonializmus legd�h�dtebb ellens�g�v�, aki elk�pzel�seit sz�mos besz�dben, �js�gcikkben, lev�lben, essz�ben is megfogalmazta.

Legfontosabb m�ve a gerilla harcmodornak szentelt "El socialismo y el hombre en Cuba" (Ember �s szocializmus Kub�ban) volt, melyben a kommunizmusra �s a szocializmusra vonatkoz� elk�pzel�seit is kifejtette.

A kubai rak�tav�ls�g el�tt nem sokkal 1962 elej�n Guevara Ra�l Castro-val egy�tt a moszkvai deleg�ci� tagja volt, ahol a rak�t�k Kub�ba telep�t�s�nek egyik legkomolyabb t�mogat�jak�nt l�pett fel. Guevara elk�pzel�sei szerint ugyanis a szovjet rak�t�k b�rmilyen k�zvetlen amerikai katonai beavatkoz�st�l megv�dt�k volna a szigetorsz�got. Jon Lee Anderson besz�mol�ja szerint Guevara nem sokkal a v�ls�g ut�n azt nyilatkozta Sam Russelnek, a szocialista angol napilap, a Daily Worker tud�s�t�j�nak, hogy ha Kuba ir�ny�totta volna a rak�t�kat, akkor � szem�lyesen l�tte volna ki azokat.

Kong�t�l Kis-Vietn�mig: 

A v�ls�g ut�n Che r�vette Castrot, hogy nevezze ki az els� kubaiak �ltal ir�ny�tott nemzetk�zi bevet�sre, a lumumbista Simba mozgalom t�mogat�s�ra Belga-Kong�ban (mely k�s�bb Zaire n�ven lett �llam, jelenleg Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g). 1964-ben m�r Kong�ban volt, ahol seg�ts�get ny�jtott a Belga Kong�ban �llom�soz� gerill�k egyik vezet�j�nek, Laurent Kabil�nak, aki 1965-ben Lumumb�t sikeres forradalomhoz seg�tette. B�r k�s�bb Lumumba alatt �s ut�n Kabila jelent�s poz�ci�t t�lt�tt be a zairei korm�nyban, Che m�gis "jelent�ktelennek" nevezte. "Semmi sem indokolja azt, hogy � lenne a megfelel� ember ebben a pillanatban" - �rta k�s�bb r�la. Az amerikai k�l�nleges kommand� tan�csad�i a kong�i hadsereg mellett dolgozva lehallgatt�k Che besz�lget�seit, �gy amikor csak lehetett t�rbe csalt�k a l�zad�kat, elv�gt�k az ut�np�tl�st �s t�bbsz�r pr�b�lt�k meg Guevar�t is elkapni. Che ekkor t�bbsz�r is �ssze�tk�z�sbe ker�lt a Simba vezet�ssel, �gy az �v v�ge fel� a megromlott kapcsolatok miatt a marad�k katon�ival elhagyta az orsz�got, �s visszat�rt Kub�ba.

Che ekkor 35 �ves volt, �s b�r sok harci tapasztalat �llt m�g�tte, igazi katonai kik�pz�sen soha nem vett r�szt. Argent�n�ban asztm�ja miatt siker�lt elker�lnie a k�telez� katonai szolg�latot, �s ennek k�s�bb is el�szeretettel adott hangot. Komoly tapasztalatokat szerzett a kubai forradalom sor�n, amire a legink�bb a Santa Clara-i menetel�s p�ld�ja mutat. Arra azonban Che is r�j�tt, hogy egy tehets�ges forradalmi vezet� alatti szolg�lat m�g nem tesz valakit tehets�ges katonai vezet�v�.

Mikor visszat�rt Kub�ba, 1965. �prilisa ut�n elt�nt a k�z�letb�l. B�r m�r m�rcius 14-�n haza�rt a Kong� ut�ni h�rom h�napos utaz�s�r�l, melyet K�n�ba, az Egyes�lt Arab Emir�tusokba (Egyiptomba), Alg�ri�ba, Gh�n�ba �s �jra Kong�ba tett. �gy Kub�ban 1965-ben Guevara holl�te a legnagyobb rejt�lyek egyike volt, f�leg mivel Castro ut�n � volt a hatalom legf�bb birtokosa.

Tal�n azzal is indokolhat� a k�z�letb�l t�rt�n� t�volmarad�sa, hogy az �ltala szorgalmazott iparos�t�si modell a k�naiak �ltal k�vetetthez hasonl�tott, �gy mikor a szovjet-k�nai szakad�s bek�vetkezett, sem a kubai vezet�s�g sem pedig a szovjet tan�csad�k nem tekintett�k Che elk�pzel�seit szalonk�pesnek. M�s t�pus� gazdas�gi �s ideol�giai ir�nyvonal bevezet�se mellett d�nt�ttek, amibe Guevara nem illett bele.

Che k�nai gazdas�gi orient�ci�ja az�rt is terhess� v�lt a kubai vezet�s sz�m�ra, mivel a Szovjetuni�t�l val� gazdas�gi f�gg�s lassan minden �n�ll� d�nt�st lehetetlenn� tett. A kubai forradalom legels� napjait�l Guevara ugyanis a k�nai-modell megval�s�t�s�t szerette volna v�grehajtani a latin-amerikai �llamokban, �s mindennek pedig egy gyors�tott v�ltozat�t Kub�ban. A nyugati megfigyel�k kubai helyzetr�l alkotott k�pe alapj�n abban biztosak lehet�nk, az a t�ny, hogy Guevara a szovjet tan�csad�k elk�pzel�sei ellen l�pett fel, nagyban el�seg�tette, hogy Castro min�l hamarabb igyekezzen megszabadulni a sz�m�ra �s Moszkva szem�ben egyre probl�m�sabb jobbkez�t�l. Ezzel p�rhuzamosan pedig Che is egyre ink�bb szkeptikuss� v�lt a szovjet gyarmatos�t� eszk�z�kkel szemben.

A vietn�mi h�bor� idej�n, b�r tudta, hogy �szak-Vietn�m csak el�retolt szovjet had�ll�s, d�l-amerikai elvt�rsait is min�l t�bb "kis Vietn�m" l�trehoz�s�ra buzd�totta. A Guevara sors�t illet�en kialakul� nemzetk�zi spekul�ci�k hat�s�ra Castro j�nius 16-�n bejelentette, hogy a n�p akkor kap inform�ci�t Guevar�r�l, mikor Guevara hallatni akar majd mag�r�l. Persze ett�l a bejelent�st�l az addig kialakult pletyk�k nemhogy cs�kkentek, hanem ink�bb csak meger�s�dtek. Ugyanezen �v okt�ber harmadik�n Castro bemutatott egy levelet, mely d�tum n�lk�l �rkezett Guevar�t�l n�h�ny h�nappal azel�tt. Ebben a lev�lben Che szolidarit�s�r�l �s egy�tt�rz�s�r�l biztos�totta a kubaiakat, de kifejezte azt a sz�nd�k�t is, hogy sz�m�ra l�tsz�ks�glett� v�lt, hogy elhagyja Kub�t, �s m�shol harcoljon tov�bb forradalmi eszm�i�rt. Bejelentette minden p�rtbeli �s katonai tiszts�g�t�l val� visszavonul�s�t, visszaadta kubai �llampolg�rs�g�t is, melyet m�g 1959-ben nyert el. Egy november elsej�n k�sz�lt interj� sor�n Castro elismerte, hogy mindv�gig tiszt�ban volt Guevara holl�t�vel, �m azt annak k�r�s�re nem �rulhatta el. Tagadta a v�dakat, miszerint Guevara halott lenne, �m val�j�ban b�rmit is �ll�tott, � sem tudott semmit. Che mozgalma �s holl�te a k�vetkez� k�t �v sor�n hom�lyban maradt.

A bol�viai gerill�k vezet�je: 

Kub�ban egyre csak folytak a tal�lgat�sok, hogy hov� is t�nhetett az Ipar�gyi Miniszter �s a Nemzeti Bank eln�ke. Egy havannai interj� sor�n m�jus elsej�n a hader� f�parancsnoka, Juan Almeida szerint "Guevara a forradalmat szolg�lja valahol Latin-Amerik�ban". A val�s�g ebben az �ll�t�sban rejlett, ugyanis Che a bol�viai gerill�k oldal�n harcolt ebben az id�ben.

A dzsungel egy r�sz�t ugyanis bennsz�l�tt bol�viai kommunist�k gyakorl�ter�letnek v�s�rolt�k meg Nancazahuban, �s itt Guevara ir�ny�t�sa alatt k�sz�ltek a forradalomra. Che sz�m�ra azonban a felk�sz�t�s �s gyakorl�s sokkal nehezebb feladatot jelentett, mint kor�bban a kubai elvt�rsaival v�ghezvitt h�bor�. Egy komplett gerillahadsereg l�trehoz�s�ban k�nyve meg�r�s�n k�v�l nagyon kev�s val�di tapasztalattal rendelkezett. Mikor Bol�via eln�ke, Ren� Barrientos megtudta, hogy Guevara az orsz�gban tart�zkodik, azt a kijelent�st tette, hogy szeretn� Guevara fej�t egy l�ndzs�ra t�zve La Paz v�ros�ban ki�ll�tani. Megparancsolta teh�t a bol�viai hadseregnek, hogy vad�ssz�k le Guevar�t �s k�vet�it.

Che azonban ekkorra j�l felfegyverezte �s sikeres k�ldet�sekre vezette 120 ember�t a Camiri hegyes t�rs�g�ben a bol�viai hadsereg katon�i ellen. Ennek ellen�re a hadsereg szeptemberben k�t gerillacsoportot is felsz�molt azok vezet�inek kiiktat�s�val.

Guevara azon elk�pzel�se, hogy ezzel Bol�vi�ban forradalmat robbanthat ki, t�bb t�ved�sen �s dezinform�ci�n alapult. Azt rem�lte ugyanis, hogy a korm�ny visszakozik, �s mindenk�pp b�k�t akar majd vele, azonban nem sz�molt az Egyes�lt �llamok jelenl�t�vel. Mikor az amerikai korm�ny megtudta, hogy Bol�vi�ban van, CIA �gyn�k�ket k�ldtek ut�na, hogy kiseg�ts�k a terrorist�k ellen k�zd�ket. Ezzel szemben Guevara egy gyeng�n felfegyverzett �s �ppen csak kik�pzett bennsz�l�tt seregre sz�m�tott. A bol�viai hadsereget viszont m�r �vek �ta az amerikai k�l�nleges er�k tan�csad�i k�pezt�k ki, �gy p�ld�ul egy hadoszt�lynyi Ranger-t k�sz�tettek fel a dzsungelbeli hadvisel�sre. Guevara ekkor a helyiekt�l �s a hadsereg disszidenseit�l sem kapta meg a v�rt t�mogat�st �s inform�ci�t. Ezen t�l pedig Bol�via moszkvai orient�ci�j� Kommunista P�rtja sem ny�jtott neki seg�ts�get a l�zad�s megtervez�s�ben.

Ezen t�nyez�k �s a fokoz�d� amerikai nyom�s hat�s�ra felgyorsultak az esem�nyek. A bol�viaiak egy dezert�rt�l megtudt�k Guevara gerill�i t�borhely�nek pontos koordin�t�it. Okt�ber nyolcadik�n a La Higuera-i t�bort beker�tett�k, �s Che egy j�r�r�zni indul� k�l�n�tm�nnyel egy�tt fogs�gba esett. Miut�n a l�b�n megsebes�lt �s fegyver�t egy goly�tal�lat haszn�lhatatlann� tette, felaj�nlott�k sz�m�ra, hogy megadhatja mag�t. Az elfog�sa sor�n jelenl�v� katon�k elmond�sa szerint az elfog�sa el�tti l�v�ld�z�s sor�n a k�vetkez�k�pp kiab�lt: "Ne l�jetek! Che Guevara vagyok, �s t�bbet �rek nektek �lve, mint halva!". Mikor a katon�k feljebbval�i �rtes�ltek elfog�s�r�l, azonnali kiv�gz�s�t rendelt�k el. �gy 1967. okt�ber 11-�n a helyi r�gi iskola�p�letbe vitt�k, �s a kezeit a t�bl�ra kellett tennie. Ezut�n t�bb l�v�ssel v�geztek vele. Guevara a k�vetkez�ket mondta az �t kiv�gz� katon�knak: "Tudom az�rt vagytok itt, hogy kiv�gezzetek. L�jetek, gy�v�k, csak egy embert �lt�k meg." Az els� l�v�s a sz�v�t tal�lta el.

Castro okt�ber 15-�n �rtes�lt a kiv�gz�sr�l, �s h�rom napos gy�szt rendelt el Kub�ban. Guevara hal�l�t t�bb t�ntet�s k�vette Latin-Amerik�ban.