Hírek : Omara Portuondó és Ibrahim Ferrer |
Omara Portuondó és Ibrahim Ferrer
V. V. 2005.03.12. 18:52
Megtanították. Épp csak nem mondták, hogy hagyjuk ezt az angolt, mi spanyolul beszélünk! A világhírű kubai énekesnő, Omara Portuondo és társa, Ibrahim Ferrer megjegyzést ugyan nem tettek, ha a sajtóbeszélgetésen valakinek kicsúszott a száján egy „szósöl kláb“, de a válaszban annyiszor mondták el, hogy „buena víszta szósziál klub“, ahányszor csak tehették.
Könnyedén kezelték az egészségügyi állapotukról érdeklődőket. Különösen a legendás zongorista, Rubén González hogyléte érdekelte a zsurnalisztákat, ő ugyanis nem jelent meg a budapesti koncert előtti tájékoztatón: „Jól vagyunk – mondta a hetvennégy éves Ibrahim Ferrer –, Rubén is jól van, nyolcvankét éves, más baja nincs!“
Amikor elhangzott a Népszabadság Magazin nevében feltett kérdés, kicsit civódtak azon, melyikük válaszoljon.
– Annyi népszerű zene és tánc született Kubában, amennyi sehol másutt Latin-Amerikában. Olyan zeneszerzőik vannak, mint például Enrique Jorrin, aki megkomponálta a csacsacsát. Miért éppen az önök országa a listavezető latin zenében?
– Omara, most egy kicsit hallgass, én is szeretnék beszélni! – protestált Ibrahim Ferrer, majd folytatta. – Kubaiak vagyunk és a muzsika ott folyik az ereinkben. Kis ország a miénk, de szeretnénk nagyra nőni. A zenében megtehetjük. Sok ritmus született nálunk, a csacsacsa, melyet említettél, de ott van még a mambó, a rumba, a boleró és még sok más. De ti is kitaláltok mindenféle ritmust és dalt, ami eljut mihozzánk. És most már Omara is beszélhet!
– A kubai zene dallamvilága spanyol eredetű, valamint a gitár is – ami zenénkben nagyon hangsúlyos szerepet kap. Ugyanakkor a ritmus és annak változatos gazdagsága afrikai eredetű. E kettő kombinációja adja a hagyományos kubai zenét, amit soha senki nem hagyott abba. Játszottuk és énekeltük, s újabb és újabb ritmusok születtek. A fiatal zenészek persze valami mást akarnak, és ezzel sokszor felfedezik a régit újra. Így találták ki az új műfajt, a feelinget, ami ugyanazt jelenti, mint a neve, az angol szó: érzés, érzelem. Erről kiderült, hogy nem más, mint a régi boleró. Ilyen a salsa is, ami szintén az egyik jellegzetes, régi kubai dallamvilágból ered. Megtűzdelték modern hangszerelési elemekkel, így került át a popzenébe és népszerű lett világszerte. De attól ez még kubai zene maradt. Hű, de sokat beszéltem!
– Ibrahim említette, hogy a magyar ritmusok eljutnak Kubába. Ezen az európai koncertkörúton volt idejük ismerkedni egy-egy ország zenéjével?
– Ez az! Semmire sincs időnk. Szóljatok nekik, hogy adjanak rá időt, mert amióta megérkeztünk, egyfolytában játszanunk kell, aztán meg pakolunk és utazunk tovább! Ma este is utazunk. Ó nem, ma este még játszunk!
Este a Buena Vista Social Club húsz muzsikusa ugyanolyan könnyedséggel „haverkodott össze“ a koncert magyar közönségével, mint mondjuk egy falusi utcabálon a kubaiakkal, akiknek a zene, mint hallottuk, a vérében van.
|