Che bol�viai napl�ja:
(r�szlet)

A ford�t� jegyzete :
Vil�gszerte jelent�s az Ernesto Che Guevar�val foglalkoz� irodalom. �letrajz�nak meg�r�s�ra az ut�bbi �vekben t�bben v�llalkoztak: Paco Ignacio Taibo (Mexik�) 1996-ban, Jon Lee Anderson (USA) �s Jorge Castaneda (Mexik�) 1997-ben. Magyar szerz�t�kt�l eddig k�t monogr�fia jelent meg r�la: Horv�th Gyula, Anderle �d�m: Peron, Che Guevara c�m� munk�ja 2000-ben �s nemr�g Nemere Istv�n: Che Guevara mag�n�lete c�m� k�nyve. A Guevar�r�l sz�l� hazai irodalomb�l legismertebb Moldova Gy�rgynek A napl� c�m� reg�nye (Magvet� Kiad�, 1983.). Moldova a reg�nyt Che Bol�viai napl�j�nak a felhaszn�l�s�val �rta. Che kalandos t�rt�net� jegyzetei - melyet meggyilkol�sa ut�n, 1968 janu�rj�ban egy lemezbor�t�ba prepar�lt mikrofilmre m�solva csemp�sztek Bol�vi�b�l Kub�ba - eddig magyar ford�t�sban nem jelentek meg. A Bol�viai napl�t hiteless�g�nek ellen�rz�se ut�n m�g 1968-ban kiadt�k a szigetorsz�gban, majd ford�t�sa a vil�g sz�mos orsz�g�ban megjelent. Ford�t�som a napl�ba �rt utols� h�t nap kr�nik�j�r�l a '68-as kiad�s m�ra megs�rgult, ritk�nak sz�m�t� p�ld�ny�b�l k�sz�lt, amit Che Guevara kisebbik fi�t�l, Ernesto Guevara Marcht�l kaptam aj�nd�kba 1988-ban.

Az utols� h�t nap:

1967. okt�ber 1.:

Magass�g: 1600 m.
Esem�ny n�lk�l telt el a h�nap els� napja.
Hajnalra egy gy�r erd�csk�hez �rt�nk, t�bort vert�nk �s �rszemeket k�ldt�nk ki a k�rny�k k�l�nb�z� pontjaira. A kanyonon kereszt�l, amit, �gy gondoltuk: n�h�ny l�v�ssel el tudunk foglalni, a t�volba t�nt a 40 ember (a bol�viai hadsereg katon�ir�l van sz� - A szerk.). Az utols� l�v�sek 14 �rakor hallatszottak. A sz�k foly�v�lgy h�zacsk�iban, �gy t�nt, nem tart�zkodik senki, b�r Urbano l�tott �t katon�t, akik lefel� ereszkedtek, de nem k�vettek semmilyen �tvonalat.
Elhat�roztam, m�g egy napot t�lt�nk itt, nagyon kedvez� ez a hely a garant�lt visszavonul�sra, figyelemmel arra, hogy az ellens�ges csapatok mozg�sa minden ir�nyban domin�lni l�tszik. Pacho Natoval, Dari�val �s Eustaqui�val elmentek vizet keresni, csak este kilenc �rakor t�rtek vissza. Chapaco s�lt h�st k�sz�tett, kev�ske sz�r�tott gy�m�lcs�t is adott, amivel nem lehet az �hs�get �rezni.
H�rek nem �rkeztek.

Okt�ber 2.
A nap an�lk�l telt el, hogy a legkisebb nyom�t is �rz�kelt�k volna a katon�k jelenl�t�nek, csup�n n�h�ny kecskegida k�zel�tette meg ugat� juh�szkuty�k k�s�ret�ben az �ll�sainkat. �gy hat�roztunk, a kanyonhoz legk�zelebb es� egyik gazdas�g oldal�ban pr�b�lunk tov�bbhaladni. 18 �rakor kezdt�nk leereszkedni, hogy id�ben �s k�nyelmesen �rkezz�nk, s megvacsor�zzunk az �tkel�s el�tt, csakhogy Nato elt�vedt �s vakt�ban folytatta tov�bb az utat. Amikor a visszat�r�s mellett d�nt�tt�nk, mi is elt�vedt�nk, a magaslaton �jszak�ztunk, vacsor�zni sem tudtunk, nagyon szomjasak voltunk. A r�di�ban hallottak magyar�zatot adtak a katonai egys�geknek a ter�leten val� felfejl�d�s�re 30-�n. A D�l Keresztje h�rei szerint a hadsereg k�z�lte: a Quinol h�g�n�l an�lk�l csapott �ssze egy kisebb csoportunkkal, hogy mindk�t oldal vesztes�get szenvedett volna, hab�r azt mondj�k, a menek�l�s�nkkor v�rnyomokat tal�ltak. Ugyanazon h�rad�s szerint a csoport hat f�b�l �llt.

Okt�ber 3.
Hossz� �s sz�ks�gtelen�l intenz�v nap: alapt�borunk el�r�s�re mozg�s�tott benn�nket, Urbano azzal a h�rrel �rkezett, hogy n�h�ny parasztt�l a k�vetkez� komment�rt hallotta: "ezek besz�lgettek tegnap �jszaka", mialatt az �ton haladtunk. Az inform�ci� mindenk�ppen pontatlannak t�nik, de �gy tettem, mintha t�k�letesen val�s lenne. A szomj�s�gunk csillapod�sa n�lk�l �jra felm�sztunk egy hegycs�csig, ami a katon�k �tja fel� emelkedett. A nap t�bbi r�sze nyugalomban telt, bes�t�ted�skor mind lej�tt�nk, k�v�t f�zt�nk. Mennyei volt, nem besz�lve a keser� v�zr�l s a zs�ros faz�kr�l, amiben k�sz�lt. Ezut�n szalonn�ztunk �s tap�rh�sos rizst k�sz�tett�nk magunknak az �tra. H�rom �rakor nekiv�gtunk az �tnak, megel�zve a felder�t�st, szerencs�sen elker�lt�k a gazdas�got. Leereszkedt�nk a kiv�lasztott h�g�n, ahol nincs v�z, ha nyomunkat keresn�k a katon�k.
A r�di� h�rt adott a k�t fogolyr�l: Antonio Dominguez Flores (Le�n) �s Orlando Jim�nez Baz�n (Camba), ut�bbi beismerte, a hadsereg ellen harcolt, a m�sik azt mondta, megadta mag�t az eln�ki sz�ban b�zva. Mindketten b�s�ges inform�ci�t adtak Fernand�r�l (Cher�l van sz�, bol�viai �lnev�n eml�ti mag�t - A szerk.), a betegs�g�r�l �s minden m�sr�l, nem sz�molva azzal, mit besz�lnek. �gy fejez�d�tt be a t�rt�nete a k�t h�sies gerill�nak.
Magass�g: 1360 m.
Elhangzott egy interj� Debray-vel, nagyon b�tor volt, szemben egy provok�tor di�kkal.

Okt�ber 4.
A szurdokban val� pihen�s ut�n f�l �r�t haladtunk lefel�, am�g nem tal�ltunk egy hozz� csatlakoz� m�sik szurdokot, s felfel� mehett�nk rajta, 15 �r�ig pihent�nk, elrejt�zve a nap el�l. Ebben az �r�ban �jra kezdt�k a menetet, valamivel t�bb mint f�l �r�ig. Ott voltak a felder�t�k, akik an�lk�l �rtek a v�lgyecsk�ig, hogy vizet tal�ltak volna. A szurdokot 18 �rakor hagytuk el, 19.30-ig egy olyan �ton ment�nk, amelyen �llatok j�rnak, s nem l�that� semmi. H�rom �r�ig pihent�nk.
A r�di� bejelentette, a 4. hadoszt�ly t�rzse megv�ltoztatta az el�v�d �ll�sait Laugnillast�l Padill�ig. Jobban figyelemmel tudj�k k�s�rni Serrano �vezet�t, ahol felt�telezik a gerill�k rejt�zk�d�si hely�t. Megjegyezt�k, ha a 4. hadoszt�ly fog el, akkor Camiriben �t�lkeznek felettem, ha pedig a 8. hadoszt�ly, akkor Santa Cruzban.
Magass�g: 1650 m.

Okt�ber 5.
Neh�zs�gekkel kezdt�k �jra a menetel�st, eg�szen 5 �ra 15-ig. Ezekben a percekben hagytunk el egy vadcsap�st �s �t�rt�nk egy ritk�s erd�csk�be, aminek a f�i el�gg� magasak voltak ahhoz, hogy fedve legy�nk a k�v�ncsi tekintetekt�l. Benigno �s Pacho vizet keresve k�l�nf�le felder�t�st v�geztek. An�lk�l, hogy tal�ltak volna, teljesen lek�zd�ttek egy k�zeli h�zat, mely feltehet�en od�bb lehetett. A felder�t�st befejezve hat katon�t l�ttak felt�nni az �ton, s bemenni a h�zba. A szomj�s�gt�l kimer�lt emberekkel �jszak�ztunk, Eustaquio felt�n�st keltve s�rva fakadt egy kortynyi v�z miatt. Egy nagyon rossz, k�nyszermeg�ll�kkal teli �tszakasz ut�n hajnalra egy erd�be �rt�nk. A k�zeli kuty�k ugat�s�t is hallottuk. Egy magas �s kop�r h�g� is odal�tszott. Benign�t gy�gy�tottuk, egy kicsit elgennyesedett a sebes�l�se, ez�rt beadtam neki egy injekci�t. A k�ra hat�s�ra Benign� �jszaka ny�sz�rg�tt a f�jdalomt�l.
A r�di� h�r�l adta, a k�t bennsz�l�tt�nket �tsz�ll�tott�k Camiriba, tan�skodni Debray t�rgyal�s�n.
Magass�g: 2000 m.

Okt�ber 6.
A felder�t�s pontos�totta, nagyon k�zel hozz�nk egy h�z �ll, egy t�volabbi szurdokban pedig v�z van. Od�ig ment�nk, majd egy tet�k�nt szolg�l� nagy szikla alatt eg�sz nap f�zt�nk. Ennek ellen�re a napom nem telt nyugodtan, mert a valamennyire is lakott helyeket f�nyes nappal k�zel�tett�k meg. Egy v�lgykatlanban maradtunk. Mivel az �tkez�st elhalasztottuk, hajnalban kelt�nk �tra, eg�szen egy k�zeli patakocska mell�k�g�ig. Onnan egy mindenre kiterjed� felder�t�st v�gezt�nk, hogy meghat�rozzuk a tov�bbi �tir�nyunkat.
A D�l Keresztje h�rt adott a Cambas�kkal val� interj�r�l, Orlando kev�sb� volt b�tor. A chilei r�di� egy cenz�r�zott h�rt k�z�lt, ami jelezte, a z�n�ban 1800 emberrel keresnek benn�nket.
Magass�g: 1750 m.

Okt�ber 7.
Tizenegy h�nap telt el a gerillacsapat t�nyked�s�nek kezdet�t�l, komplik�ci�k n�lk�l, �hesen. Eg�szen 12.30 �r�ig, amikor egy �regasszony a kecsk�it legeltetve a kanyonban lev� t�borhely�nkh�z �rt, s el kellett fognunk. Az asszony nem k�z�lt semmi hitelt �rdeml� inform�ci�t a katon�kr�l, mindenre azt v�laszolta: nem tudja, egy ideje nem j�rt ott. Csak az utakr�l adott felvil�gos�t�st, inform�ci�ja alapj�n nyilv�nval�v� v�lt, egy m�rf�ldre vagyunk Higuerast�l, egy m�sik m�rf�ldre Jag�eyt�l �s m�sik kett�re Pucar�t�l. Inti, Aniceto �s Pablito 17.30-kor elmentek az �regasszony h�z�ba, akinek van egy el�gg� levert �s egy f�lig t�rpe l�nya. �tven pes�t adtak neki, k�rve, egyetlen sz�t se besz�ljen r�lunk, igaz, kev�s volt r� a rem�ny, hogy betartja �g�ret�t. 17 �rakor indultunk �tnak, a hold nagyon kicsi volt, az �t pedig kimer�t�. Sok nyomot hagytunk magunk ut�n a kanyonban, ahol t�boroztunk. A k�rny�ken nincsenek h�zak, csak �nt�z�tt burgonyaf�ldek, csatorn�val a patakb�l. K�t �rakor meg�lltunk pihenni, mert m�r �rtelmetlen volt folytatni az utat. Chino az �jszakai el�remenetel�skor igazi teherr� v�lt sz�munkra.
A hadsereg rendk�v�li inform�ci�t adott ki, miszerint 250 ember tart�zkodik Serran�ban azzal a c�llal, hogy megakad�lyozz�k a beker�tettek �tkel�s�t. A rejtekhely�nket az Acero �s az Oro foly�k k�z�tt jel�lt�k meg. A h�r megt�veszt�nek t�nt.
Magass�g: 2000 m.

Az El Diario del Che en Bolivia 1968-as, els� kiad�sa alapj�n ford�totta
T�th S�ndor

K�zik�nyv Che Guevar�hoz:

The Che Handbook az eredeti angol c�me annak a k�nyvnek, amely alapj�n a Che Guevara legend�ja nemr�g magyarul is megjelent (Novella K�nyvkiad�, 2004). A hazai olvas�hoz el�sz�r jutott el a hi�nyp�tl� kiadv�ny, a kubai Hilda Barri�nak �s az angol Gareth Jenkinsnek k�sz�nhet�en. A k�t szerz�nek nem ez az els� k�z�s v�llalkoz�sa. A kubai kult�ra �s politika elismert szak�rt�j�nek tekinthet� Gareth Jenkins Havana in my hearth: a celebration of Cuban photography (Havanna, ahogy a sz�vemben �l: a kubai f�nyk�p�szet dics�rete) c�m� m�v�nek a fot�kutat�s�t szint�n Hilda Barrio v�gezte. Kor�bbi k�z�s munk�juk sok tekintetben haszn�ra v�lt mostani k�nyv�knek. Mint arr�l Barrio eml�t�st tesz, els�sorban az�rt sz�letett meg a K�zik�nyv gondolata, hogy felt�rj�k a fiatalok el�tt annak a rendk�v�li embernek az �let�t �s gondolatait, aki Che n�ven v�lt vil�gh�r�, legend�s gerillavez�rr�. Nem k�ts�ges, a mai gener�ci� t�bbet tudhat meg a k�nyvet fellapozva a m�ra vil�gszerte divatp�l�k, t�megnyi �rucikk v�djegy�v� v�lt j�k�p� szak�llas f�rfir�l. Hiszen lassan f�l �vsz�zada annak, hogy az argentin orvosb�l a kubai felkel�k egyik ir�ny�t�ja, Santa Clara v�ros�nak h�se lett. Aki a '60-as �vek k�zep�n n�pszer�s�g�t, ipar�gyi miniszters�g�t v�ltotta fel el�sz�r kong�i, majd bol�viai k�ldet�s�re. A bol�viai hadsereg katon�ival v�vott �tk�zet k�zbeni megsebes�l�se �s elfog�sa, majd higuerasi meggyilkol�sa �ta (1967. okt�ber 9.) 38 �v telt el. Az elm�lt �vtizedek ellen�re napjainkban �jabb hull�m�t �lj�k a gerillavez�r kontinens�nkre �tterjed� "felt�mad�s�nak". Egy�bk�nt Gareth Jenkins sz�m�ra is meglep� volt, mennyire elevenen �l Kub�ban Che eml�ke a n�p sz�v�ben napjainkban is.
Mit�l k�l�nleges a Che Guevara legend�ja c�m� k�nyv? Minden eddigin�l teljesebb k�panyag�b�l (t�bb mint 250 k�pet tartalmaz!) sok most jelenik meg el�sz�r. Eddig sohasem k�z�lt fotogr�fi�kon �s �lethelyzetekben rajzol�dik ki annak az embernek a val�di portr�ja, akit vil�g eddig f�k�nt a csillagos-baszksapk�s Alberto Korda k�pr�l ismert. Che Guevar�t sokan fot�zt�k �s szerett�k fot�zni, mert t�zes tekintet�, sz�parc�, f�rfias jelens�g volt. K�pekben perg� �letet �lt, ak�r egy filmszt�r: l�thatjuk a Popocatepetl megm�sz�sa k�zben, a gerillahadj�rat sz�nterein, a Sierra Maestr�ban harcost�rsaival, Fidel Castr�val �s bar�tj�val, Camilo Cienfuegosszal (a gy�ztes barbudosokkal - szak�llasok), Kuba utaz� nagyk�vetek�nt sz�mos orsz�gban �s sz�mos �llamf�rfival, sz�nokk�nt besz�det mondva az ENSZ-ben, a h�tv�geken v�llalt munk�n cukorn�darat�k�nt, mag�n�let�nek pillanataiban �s a sz�m�ra v�gzetes t�borhely�n, a Bol�viai hegyekben. Che ifj�kora �ta maga is szenved�lyes fot�s volt. Nemr�g el�ker�lt felv�teleinek v�logat�s�t, szoci�lis �rz�kenys�g�re vall� fot�it a szigetorsz�gon k�v�l t�bb ki�ll�t�son is bemutatt�k.
A k�tet term�szetesen nem f�nyk�palbumnak k�sz�lt, Che gondolatai is kell� teret kapnak a k�zik�nyvben. �r�sainak, verseinek, levelez�snek �s besz�deinek jellemz� r�szleteib�l v�logattak a szerkeszt�k. Guevara t�preng�, �rogat� ember volt. Szellemi hagyat�k�nak gondoz�s�val �s n�pszer�s�t�s�vel k�l�n kutat�k�zpont foglalkozik Havann�ban, amit feles�ge, Aleida March �s nagyobbik fia, Camilo Guevara March ir�ny�t. Legfontosabb �r�sait a gerillah�bor�kr�l, s h�ress� v�lt napl�it sok nyelvre leford�tott�k �s kiadt�k. Magyarul eddig csak A motoros napl�ja jelent meg (Ulpius-h�z K�nyvkiad�, 2004), igaz, ez sem spanyolb�l k�sz�lt ford�t�sb�l, hanem az Ocean Press egy �vvel kor�bbi, 2003. �vi angol nyelv� kiad�sa nyom�n (Ernesto Che Guevara: The Motorcycle Diaries - Notes on a Latin American Journey). Term�szetesen mit sem von le a kiad� �rdem�b�l az id�z�t�s, mely k�t�d�tt a "motorosnapl�" filmv�szonra ker�l�s�hez. A tavalyi Cannes-i filmfesztiv�l d�szbemutat�ja ut�n, az �v v�g�t�l vet�tett�k a hazai mozik a Che napl�j�nak felhaszn�l�s�val k�sz�lt Robert Redford �s Walter Salles filmet.
A f�nyk�pek �s Che �r�sai mellett Andr�s Castillo Bernal interj�i ker�ltek a k�tetbe. Megsz�lal benn�k az egykori bar�t: Alberto Granado �s szem�lyi test�re: Alberto Castellanos is. Harcost�rsa, Oscar Fern�ndez Mel minden idealiz�l�s n�lk�l mondja el, milyennek l�tta �t: "Che ismerte a j� min�s�g�, finom dolgokat, de ezeket nem engedte meg mag�nak. Nem mintha nem �rt�kelte vagy elutas�totta volna �ket. Egyszer�en nem hajszolta az ilyesmit. Csod�lt egy sz�p festm�nyt, vagy �kszert, egy j� �r�t. Meglehet�sen nagyvonal�an k�ltekezett, nem volt egy sz�rcsuh�s hivat�sos prolet�r, de az anyagi javakr�l lemondott a t�rsadalmi igazs�goss�g kedv��rt. Ruh�zata sz�besz�d t�rgya volt, b�r�lt�k, hogy �gy �lt�zik, mint akinek fogalma sincs, mik�nt kell viselni egy tisztess�ges �lt�nyt, hogyan lehet eleg�nsan megjelenni. �n magam soha nem tudtam elk�pzelni r�la, hogy ingben, nyakkend�ben jelenik meg a miniszt�riumban. Mindig megtal�lta a m�dj�t, hogy k�nyelmesen �rezze mag�t �s szabadnak. Az az ol�vaz�ld egyenruha, melyet oly gyakran viselt, j�l szell�z� gyapj�sz�vetb�l volt, abban val�ban remek�l �rezte mag�t. Nem gy�rte be az ing�t, bakancsait az Ipar�gyi Miniszt�rium �zeme k�sz�tette. Miel�tt viselni kezdte volna egy �j bakancs�t, n�ha odaadta egy-egy munkat�rs�nak, hogy t�rje be. B�r t�bbsz�r aj�nlottak sz�m�ra sokkal k�nyelmesebb, borj�b�rb�l k�sz�lt ejt�erny�s csizm�kat, � ezeket soha nem viselte. �rt�kelte a gesztust, de nem �lt a lehet�s�ggel."
A felid�zett k�pt�l k�l�nb�zik Che szinte ikonn� merevedett megjelen�t�se a k�pz�m�v�szetben - ezek az alkot�sok is beker�ltek a k�nyvbe! Pedig val�sz�n�leg ilyennek sohasem szerette volna mag�t l�tni: ".egy Krisztusnak �n �ppen az ellent�te vagyok." - �rta anyj�nak, Celi�nak egy Mexik�b�l k�ld�tt level�ben.

Hilda Barrio - Gareth Jenkins: Che Guevara legend�ja.
Novella K�nyvkiad�, 2004.

T�th S�ndor