Hírek : „LATINO” - új éjszakai sorozat a Duna Televízióban |
„LATINO” - új éjszakai sorozat a Duna Televízióban
dunainfo 2005.04.17. 12:54
A DUNA Televízió tavasszal új éjszakai sorozatot indít „Latino” címmel, mai latin-.amerikai és spanyol rendezők filmjeiből, de helyet kapnak a sorozatban olyan nem latin-amerikai rendezők alkotásai is, amelyek jól ráéreznek a „latin-amerikaiság”-ra, mint Wim Wenders filmje, a legendás kubai zenészekről szóló Buena Vista Social Club, vagy Eila Hershon és Roberto Guerra Frida Kahlo-ja: dokumentumfilm a nagy mexikói festőművésznőről (nem tévesztendő össze Julie Taymore játékfilmjével, Salma Hayekkel a főszerepben).
A „Latino” sorozatban egyaránt láthatunk spanyol filmeket (Pedro Almodóvar: Mindent anyámról, Beszélj hozzá, Miguel Ángel Sánchez: Égetnivaló hazudozó), koprodukciókat: Laura Maná: Megváltó szex (spanyol-mexikói), Fernando Merinero: Lázaro barátnője (spanyol-kubai) és latin-amerikai filmeket, a két kultúra kapcsolódását hangsúlyozandó. Rubén Darío, a nagy nicaraguai költő, aki egyben a spanyolországi költészet megújítója is volt, így fogalmazta meg „A hattyúk” című versében ezt a kettős gyökerűséget: „Mint spanyol ivadékot szült Amerika engem…” (Tímár György fordítása) Theodor Roosevelthez címzett „Roosevelthez” című versében pedig ezt írja: „Vigyázzatok. Nincs élőbb Spanyol Amerikánknál, hol a Spanyol Oroszlán ezer kölyke morog.” (Simor András fordítása)
A Spanyol Oroszlán kölykei ma is morognak, s ez a sokszínű válogatás hű képet ad a forrongó földrész múltjáról és jelenéről. Az argentin Fernando Ezequiel Solanas Utazás az időben-jének beszédes nevű főszereplője - Martín Nunca: Soha Martín – rég nem látott apját keresve végigutazik Latin-Amerikán, s e külső-belső utazás során megmerítkezik a földrész népei – négerek, indiánok, félvérek – soknyelvű – spanyol, portugál, kecsua, aymara – kultúrájában. Az Egberto Gismondi és Astor Piazzola nagyszerű zenéjével kísért időutazás a diktatúrák véres időszakán is átvezet. Solanas másik filmje a Dél a katonai diktatúra börtönéből szabadult Floreal (Miguel Ángel Solá) álomszerű emlékképein át ad szűrrealizmusba hajló, ironikus képet a 70-es évek Argentínájáról. Miközben a holtak az élőkkel vitáznak, végigkíséri a filmet az argentin tangó, ami több mint zene és több mint tánc: egyfajta életérzés kifejeződése.
Nem véletlen, hogy Solanas Argentin tangójának alcíme: Gardel száműzetése. Az emigrációba kényszerült argentinekkel együtt mintha maga a nagy tangóénekes, Carlos Gardel, az argentin tangó szimbóluma is gyökereit vesztette volna. A légújabb argentin nemzedéket Santiago Loza, a Magányos lelkek rendezője képviseli. Az ő szereplői is talajvesztett emberek, ám ők az elmúlt évek gazdasági válságának áldozatai, akik a reménytelen ürességben kapaszkodnak egymásba.
Kilátástalan életükben tébláboló, kallódó fiatalok a mexikói Alejandro Gonzáles Inárritu Korcs szerelmek, a brazil Walter Salles Idegenben című, és a spanyol Fernando Merinero Spanyolországba emigrált kubai fiatalokról szóló filmjének, a Lázaro barátnőjének hősei is, akiknek élete elkerülhetetlenül – vagy csak hajszálnyira elkerülhetően – sodródik a bűnözés, a vég felé. A Kilenc királynő az argentin Fabian Bielinsky alkotása mulatságos formában dolgozza fel, mint igyekszik megragadni két kis pitiáner bűnöző a nagy lehetőséget, egy spanyol milliomos átverését. Egy spanyol kritikus azt írta: „Nem csodálkoznék, ha az amerikaiak hamarosan megcsinálnák a film re-make-jét”, egy amerikai kritikus pedig, mintha erre válaszolva írná: „A Kilenc királynő az a fajta film, amelyből Hollywood re-make-eket szokott készíteni, amit aztán reménytelenül elszúr.” Különös, üde színfoltja a sorozatnak a Sábado – esküvői video, a chilei Matías Bize mulatságos, fanyar „valós idejű filmje”.
|