Richard Williamson, az amerikai delegáció vezetője szerint "Castro rendszere elnyomja a kubaiakat. Ennek ténye vitathatatlan. Ezért a kubai embereknek van szükségük a támogatásunkra, nem pedig a kormányuknak, amelyik elnyomja õket."

A Bizottság határozatban ítélte el Kubát, amiért a szigetország forradalmi vezetése, egy évvel ezelőtt 75 ellenzékit együttesen csaknem 1500 év börtönbüntetésre ítélt, mert bírálták a kubai rezsimet. Az ítéletek 6 évtől 28 évig terjedtek, de minden elítélt bírósági tárgyalása csupán egy napig tartott. Egyiküket, Julio Valdes Guevara-t egyébként éppen egy nappal azelőtt engedték ki a börtönből, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tagállamai meghozták elítélő határozatukat. Az 53 éves ellenzéki férfinek súlyos vesebetegsége volt, ezért háziőrizetbe helyezték.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága most elfogadott határozatában felszólítja a kubai vezetést, hogy biztosítsa a kubai emberek szóláshoz való szabadságát és garantálja mindenkinek a tisztességes, törvényes bírói eljáráshoz való jogot.

Felipe Perez Roque, kubai külügyminiszter közölte: "Kuba elutasítja az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának elítélő határozatát. De a bírálat tartalmán kívül magát a határozatot is visszautasítjuk. Ezért Kuba nem fog együttműködni annak végrehajtásában és továbbra sem vagyunk hajlandóak fogadni államunkban az Emberi Jogi Bizottság főképviselőjét. Semmi nevetségesebbre nem emlékszem az Emberi Jogi Bizottság történetében. Honduras kormánya valójában nem a határozat érdekében dolgozott, hiszen egyetlen érvvel sem álltak elő. Ezt az Egyesült Államok akarta. Õk találták ki, vitték végig és fogadtatták el bírálatunkat, nem pedig a hondurasi kormány"

Tény, hogy Kubát mindössze egyetlen szavazatnyi többséggel, 22 igen és 21 nem szavazat arányában, tíz tagállam tartózkodása mellett ítélték el. A határozati javaslatot Honduras terjesztette elő, de Kuba szerint a közép-amerikai ország az Egyesült Államok nyomására vállalta a szégyenletes szerepet.

Az ítélet után Kuba bejelentette, hogy határozatot terjesztenek elő az Egyesült Államok ellen, a guantanamói támaszponton őrzött rabok helyzetét illetően. Civil nemzetközi emberi jogi szervezetek már régóta kritizálják, hogy az amerikaiak Guantanamón több ezer foglyot tartanak fogva embertelen körülmények között úgy, hogy a rabok többsége azt sem tudja, konkrétan mivel vádolják.

Ugyanezek a civil jogvédő csoportok magát az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát is keményen kritizálták módszerei alapján. Az emberi jogi szervezetek nemzetközi szövetségének iráni alelnöke szerint ugyanis az ENSZ szervezetének nem szubjektív, politikai kritériumok alapján, hanem független szervezetek által regisztrált jogsértésekre alapozva kellene éves országjelentéseit elkészítenie és akkor nem maradhatna ki sem az Egyesült Államok, sem Kína, sem Oroszország, sem Zimbabwe.