Ernest Hemingway:

1899. j�l. 21. Oak Park, Chicago, Illionis, USA - 1961. j�l. 2. Ketchum, Idaho

Clarence Edmonds Hemingway �s Grace Hall Hemingway legid�sebb fiak�nt, Chicago egyik k�lv�ros�ban l�tta meg a napvil�got. A szabad idej�ben szenved�lyesen vad�sz� �s horg�sz� orvos apa �s a m�v�szetek ir�nt �rdekl�d� anya ellent�tes �r�ks�g�t a fi� �let�ben �s munk�ss�g�ban is megpr�b�lta egyes�teni. �llami iskol�ban tanult, szorgalmas �s kiemelked� tanul� volt, t�bb sport�gban is jeleskedett; ekkor pr�b�lkozott el�sz�r �r�ssal. 1917-ben, k�z�piskolai tanulm�nyai befejez�sekor ki akart t�rni a csal�di v�detts�gb�l; az egyetemi tanulm�nyok megkezd�se helyett Kansas City-be utazott, ahol a Star c�m� napilapn�l riporterk�nt helyezkedett el. Gyenge szeme miatt a katonai szolg�latt�l t�bsz�r is eltan�csolt�k, v�g�l az amerikai V�r�skereszt ment�sof�rjek�nt kapcsol�dhatott be az els� vil�gh�bor�ba. 1918. j�l. 8-�n megsebes�lt az olasz-osztr�k fronton, Piav�n�l. H�siess�g��rt k�s�bb megkapta a Corce della Guerra olasz hadikit�ntet�st.

Miut�n otthon�ban �s Michiganben teljesen felgy�gyult, �jb�l �rni kezdett. Chicag�ba k�lt�z�tt, elvette feles�g�l Hadley Richardsont, majd a Toronto Star c�m� �js�g k�lf�di tud�s�t�jak�nt Franciaorsz�gba utazott. A p�rizsi amerikai irodalmi k�r tagjak�nt, mint Gertrude Stein tan�tv�nya indult el �r�i p�ly�j�n.

M�r az els� reg�ny�nek, The Sun Also Rises(1926) - magyarul K�l�n�s t�rsas�g, majd Fiesta, a nap is felkel c�men jelent meg - jelent�s sikere volt. A vil�gh�bor� test-lelki s�r�ltjeir�l sz�l; t�rsadalmilag elszigetel�d�tt, �rzelmileg partravetett, ill�zi�ikat vesztett amerikai fiatalokr�l, akik nem v�rnak semmit a j�v�t�l.

Hemingway m�sodik reg�nye, A Farewell to Arms, 1929 (B�cs� a fegyverekt�l), az els� vil�gh�bor� �lm�nyeinek egyik legjobb, legmaradand�bb irodalmi feldolgoz�sa. Ak�rcsak az �r� els� m�ve, ez a rendk�v�l plasztikus, t�m�r, �rett �r�sm�v�szettel alkotott m�sodik reg�ny is a semmibe, a l�tundorba torkollik.

A h�bor� ut�ni id�szak legnagyobb r�sz�t a reg�ny�r�snak szentelte. Id�k�zben els� h�zass�ga, melyb�l John fia sz�letett, z�tonyra futott. M�sodik feles�ge, Pauline Pfeiffer k�t gyermekkel, Patrickkel �s Gregoryval aj�nd�kozta meg. Az �r� P�rizsban �lt, de gyakran elutazott s�elni, horg�szni, vad�szni vagy bikaviadalokat n�zni; ezen �lm�nyei sok �r�s�nak szolg�ltak h�tter��l.

Eur�pai barangol�sok �s afrikai nagyvad�szatok �vei ut�n a nagy gazdas�gi v�ls�g korszak�ban t�rt haza az Egyes�lt �llamokba. Ebben a korszak�ban k�t nem sz�pirodalmi alkot�s is szerepel. A Death in the Afternoon, 1932 (Hal�l d�lut�n) Hemingway egyik kedvenc sportj�r�l, a spanyol bikaviadalokr�l sz�l� kit�n� �s szakszer� k�zik�nyv. A The Green Hills of Africa, 1935 (Afrikai vad�sznapl�) tanganyikai nagyvad�szatainak sz�nes �tinapl�ja.

Novellistak�nt az 1927-ben megjelent Men Without Women (F�rfiak n�k n�lk�l) c�m� m�v�vel alapozta meg h�rnev�t, s ezt a Winner Take Nothing (A gy�ztes nem nyer semmit, 1933) csak tov�bb er�s�tette. Novell�sk�teteinek anyag�t egyes�tve 1938-ban adta ki The Fifth Coloumn and the First Fourty-Nine Stories (Az �t�dik hadoszlop �s az els� 49 novella) c�men.

1937-ben jelent meg To Have and Have Not (Gazdagok �s szeg�nyek) c�m� m�ve, amely h�rom novell�b�l egybeszerkesztett reg�ny. Ez a m� fordul�pontot jelent az �r� munk�ss�g�ban. Az Hemingway r��bredt arra, hogy a korai reg�nyeiben �br�zolt v�gletes individualizmus v�g�l is zs�kutca, mert t�rsadalomellenes �let�rz�st fejez ki.

T�bb kritikus meggy�z�d�se szerint ekkorra Hemingway m�r meg�rta legk�v�l�bb m�veit, �s t�ljutott p�lyafut�s�nak cs�cs�n. Ez az �t�let t�l szigor�, de k�ts�gtelen, hogy ezt k�vet�en a megszokott sikert id�nk�nt kudarcok szak�tott�k meg, s k�nyvei ritk�bban jelentek meg. Egyszer beismerte, hogy ha kevesebb id�t t�lt horg�szattal �s vad�szattal, tal�n t�bb ideje maradt volna az �r�sra.

A polg�rh�bor� kit�r�se ut�n sajt�tud�s��k�nt ism�t szeretett Spanyolorsz�g�ban terem. Hemingway nem volt kommunista, csak vil�gosan l�t� szimpatiz�ns, a spanyolorszagi k�zdelmet mint a szabads�g �s az elnyom�s �sszecsap�s�t �rt�kelte. Saj�t p�nz�b�l negyvenezer doll�r �rt�kben adom�nyozott sebes�ltsz�ll�t� g�pkocsikat a k�zt�rsas�gi csapatoknak. E nagy k�zdelem lett t�m�ja egyetlen dr�m�j�nak, a The Fifth Coloum-nak, 1937 (Az �t�dik hadoszlop), melynek helysz�ne a megsz�llott Madrid. A f�h�st saj�t mag�r�l mint�zta, reg�nybeli szeret�je pedig az �r� �s �js�g�r� Martha Gellhorn szem�ly�vel azonos�that�, aki k�s�bb az �r� harmadik feles�ge lett.

Spanyolorsz�g h�bor�s �s b�ke�veinek �lm�nyeit az For Whom the Bell Tolls, 1940 (Aki�rt a harang sz�l) c�m� reg�ny�ben �r�k�tette meg, mely k�nyvei k�z�l a legnagyobb k�z�ns�gsikert aratta.

Az �r� a m�sodik vil�gh�bor�ban is akt�v szerepet v�llalt. M�r kor�bban keser�en megj�solta, hogy a spanyol polg�rh�bor� csak el�j�t�ka volt a m�sodik vil�gh�bor�nak. Kub�ba val� visszat�r�sekor megalap�totta a Cook Factory nev� irod�j�t, egy nem hivatalos, de hat�s�gilag t�mogatott k�melh�r�t� szervezetet, amely a Kub�ba �raml� n�met k�mek ellen �s a partokn�l cirk�l� tengeralattj�r�k felder�t�s�n dolgozott. K�s�bb Londonban ism�t haditud�s�t�k�nt dolgozott, szemtan�ja volt a normandiai hadm�veleteknek �s az ardenneki csat�nak is. A h�bor� ut�n visszat�rt kubai otthon�ba, majd negyedszerre is megn�s�lt. Negyedik feles�ge, Mary Welsh, szint�n tud�s�t� volt, akivel m�g Londonban ismerkedett meg. Kubai otthon�ban �jra komolyan dolgozni kezdett. 1953-ban Pulitzer-d�jat kapott Az �reg hal�sz �s a tenger�rt. A k�nyv, amelynek nem csek�ly r�sze volt abban, hogy Hemingway elnyerte 1954-ben az irodalmi Nobel-d�jat, legal�bb akkora kritikai sikert aratott, mint amekkor�t el�z� reg�nye, A foly�n �t a f�k k�z� (1950), bukott. Fidel Castro forradalma 1960-ban Hemingwayt Finca elhagyas�ra k�nyszer�tette. Az Idaho �llambeli Ketchumben v�s�rolt h�zat, �s megpr�b�lt ugyan�gy �lni �s dolgozni, mint azel�tt. Egy ideig ez siker�lt is, �m depresszi�s szorong�sai miatt k�tszer is k�rh�zba ker�lt. K�t nappal azut�n, hogy hazat�rt a k�rh�zb�l, pusk�j�val saj�t kez�leg vetett v�get �let�nek.

Hagyat�k�ban tekint�lyes mennyis�g� k�ziratot tal�ltak, ezek egy r�sz�t az�ta kiadt�k. 1964-ben jelent meg A Moveable Feast (V�ndor�nnep) c�m� memo�rja, amiben p�rizsi inas�veir�l sz�mol be. 1970-ben adt�k ki az Islands in the Stream (Szigetek az �ramlatban) c�men h�rom egym�ssal �sszef�gg� �letrajzi ihlet�s� kisreg�ny�t.

�r�i m�k�d�s�nek els� korszak�ban Hemingway ill�zi�vesztett nihilizmussal szeml�lte a vil�got, nem l�tta �rtelm�t. Reg�nyeib�l �s novell�ib�l hi�nyzik a l�t sz�mos norm�lis t�nye, a lass� fejl�d�s, a mindennapos �let, a h�zass�g, a csal�di �let. Ahogy � maga is a hal�lk�zels�g �lm�ny�t kereste, azonk�ppen korai m�veinek is fontos eleme a hal�lra koncentr�lts�g.

A nyers er�szak, a leskel�d� �letvesz�ly vil�g�ban csak a meztelen tettnek, a f�rfi�hoz m�lt� felel�s cselekedetnek van megv�lt� ereje - h�rdette m�veiben. Hemingway legsiker�ltebb figur�i alig �lc�zott �narck�pek, a kem�nys�g, a fizikai b�tors�g azonnal cselekv� emberei, nem a t�n�d� haboz�s, a filoz�fiai szeml�l�d�s megtestes�t�i.

Saj�t �let�nek kalandjai adt�k legsikeresebb reg�nyeinek t�mavil�g�t. Korai h�bor�s kalandjaib�l �s tapasztalataib�l �p�tette fel esl� igaz�n vil�gh�res reg�ny�t a "B�cs� a fegyverekt�l"-t. M�r ebb�l a terjedelmes m�b�l �s a gyors egym�sut�nban megjelen� novell�kb�l kit�nt �r�m�v�szet�nek az a von�sa, hogy rendk�v�l t�m�ren �r. Azonnal h�resek lettek r�vid mondatai, a felesleges szavak elker�l�se, a cselekm�ny �lland� fordulatoss�ga. Ezek az apr� munk�ra vall� tulajdons�gok mindv�gig jellemezt�k az elbesz�lt cselekm�nyek egys�gess�g�t, g�mb�ly�s�g�t. Ez az oka annak, hogy reg�nyeit az olvas� gyorsan olvassa, �s egy hossz� cselekm�nyt is majdnem novell�nak k�pzelhet el. M�skor egy n�h�ny oldalas novella oly gazdag esem�nysorozat, hogy ut�lag visszagondolva r�, csaknem reg�nynek hat. Sz�m�ra minden t�ma volt, de nagyon egyenetlen temp�ban dolgozott. Egy h�bor� v�llal�s��rt n�ha �vekig sem �rt sz�pirodalmat. Vad�szkaland vagy horg�szkir�ndul�s, olykor egy-egy szerelmes utaz�s �gy telt el, hogy egyetlen sort sem �rt. M�skor, ha benne tartott egy terjedelmes sz�vegben, elfeledkezett az ev�sr�l is, egym�s ut�ni k�t �jszaka se fek�dt le, hanem �rt, folyton �rt. Az ital azonban mindig mellette volt. Senki sem l�tta nemhogy r�szegen, de enyh�n m�morosnak sem. Mindig igen j�zanul tudott hozz�sz�lni vit�khoz, vagy hosszasan kifejteni v�lem�ny�t egy irodalmi vagy politikai k�rd�sr�l.

Sz�m�ra minden t�ma volt, de nagyon egyenetlen temp�ban dolgozott. Egy h�bor� v�llal�s��rt n�ha �vekig sem �rt sz�pirodalmat. Vad�szkaland vagy horg�szkir�ndul�s, olykor egy-egy szerelmes utaz�s �gy telt el, hogy egyetlen sort sem �rt. M�skor, ha benne tartott egy terjedelmes sz�vegben, elfeledkezett az ev�sr�l is, egym�s ut�ni k�t �jszaka se fek�dt le, hanem �rt, folyton �rt. Az ital azonban mindig mellette volt. Senki sem l�tta nemhogy r�szegen, de enyh�n m�morosnak sem. Mindig igen j�zanul tudott hozz�sz�lni vit�khoz, vagy hosszasan kifejteni v�lem�ny�t egy irodalmi vagy politikai k�rd�sr�l. �letszeml�let�nek alapja a tev�kenys�g megbecs�l�se. Hirdette, hogy az eredm�nytelen munka t�bbet �r a semmittev�sn�l. Ennek az erk�lcsi �rt�kel�snek legszebb p�ld�ja terjedelmes elbesz�l�se: Az �reg hal�sz �s a tenger. Ember �s term�szet egyszerre harcos �s b�k�s viszony, a munka �r�me �s a belet�r�d�s a kudarcba saj�tos egys�gk�nt jelenik meg ebben a m�ben.

Hemingway a vil�got konkr�t, t�rbeli esem�nyekben, fizikai t�nyekben �rz�kelte, ez�rt sz�k�pei is ker�lik az absztrakci�t, s a megfoghat� vil�g hasonlataival �rz�kelteti a bels� t�rt�n�seket. Kort�rsaira �s az ut�korra a legnagyobb hat�st �br�zol�eszk�zeinek �jszer�en t�rgyilagos k�lt�is�g�vel, roppant st�lusfegyelm�vel gyakorolta.

Az elveszett nemzed�k boh�ms�g�nak, erk�lcsi felel�tlens�g�nek nyom�t sem tal�ljuk Ernest Hemingway �letm�v�ben. Nem fogalkoztatt�k a t�rsadalmi egy�tt�l�s id�szer� amerikai k�rd�sei sem. T�rgyk�rileg t�bb�-kev�sb� mindv�gig megmaradt sz�m�z�ttnek: �t reg�nye k�z�l csak egy, �t k�tetnyi novell�j�b�l is csup�n n�h�ny j�tsz�dik Amerik�ban. Elfordult kora akutalit�sait�l, s az emberi l�lek alapvet� mozgat�er�it, a l�tk�zdelem �s a hal�l �rtelm�t f�rk�szte, a sztoikus emberi magatart�s form�it kutatta egy �zekre marcangolt vil�gban.