A szivar t�rh�dit�sa:

Eur�p�ban az emberek kezd�k a tub�kol�st elhagyni �s �tt�rni a szivaroz�sra. A szivar kezdett a t�rsasalmi �let r�sz�v� v�lni. A f�rfi klubokban k�l�n szivartermeket nyitottak. A szivaroz�s az

arisztrokr�cia privilig�miuma lett. �szak-Amerik�ban az eur�pai betelepedõk l�tes�tett�k az elsõ doh�ny�ltetv�nyeket a XVII. sz�zad kezdet�n. Cunnecticut lett �szak-Amerika egyik legnagyobb doh�nytermelõ ter�lete. A XIX. sz�zad elej�n itt nyiltak a nagy doh�nygy�rak amelyek import�lt kubai magvakb�l kiteny�sztett doh�nyleveleket haszn�ltak. Ugyanebben az idõben a doh�nykereskedõk kezdtek kubai szivart is import�lni, �s a kereskedelem annak ar�ny�ban nõvekedett, ahogyan a szivaroz�s mind n�pszer�bb� v�lt. A szivaroz�s a XIX. sz�zad v�g�re st�tusszimbolumb� v�lt.

Szivargy�rt�s Kub�ban:

A doh�nytermel�s kub�ban lend�lt fel legjobban. 1850 k�r�l, amikor jelentõs szabadkereskedelem folyt a doh�nnyal, csaknem 10.000 doh�ny�ltetv�ny �s t�bb mint 1000 gy�r volt a szigeten. Az

iparosod�s id is begy�r�z�tt �s a f�ldbirtokosok kiszor�tott�k a parasztokat. Ez�ltal vagy b�rlõkk� v�ltak, vagy elk�lt�ztek a sziget m�s ter�let�re. A szivarok z�m�t az USA-ba �s Spanyolorsz�gba export�lt�k. A XIX. sz�zad utols� fel�ben a kubai szivartermel�s t�k�letesebb� v�lt, �s kezdet�t vette a m�ret �s fajta szerinti k�l�mbs�gtev�s. Az USA 1857-ben v�mtarif�t vetett ki az import�lt szivarra, ez�rt �j piacokat kellett keresni Eur�p�ban. A XIX. sz�zad v�g�n Kuba fell�zadt a spanyolok elnyom� rendszere ellen. Sok szivargy�ros elmenek�lt �s letelep�lt Florid�ban �s Jamaic�ban. Az 1898-as spanyol-amerikai h�bor� ut�n a sziget amerikai befoly�s al� ker�lt �s a szivar ipar ism�t fellend�lt.

Fidel Castro az 1959-es forradalom ut�n ker�lt hatalomra, ez megv�ltoztatta az orsz�g szivartermel�s�t. A nagyr�szt amerikai k�zben l�võ ipart �llamos�tott�k, �s �llami monopoliumk�nt, Cubatabaco n�v alatt mûk�dik. A forradalom ut�n sok jelentõs szivargy�ros elmenek�lt �s gy�rakat nyitottak a Dominikai K�zt�rsas�gban, Florid�ban, Hondurasban, a Kan�ri-szigeteken �s Mexik�ban. Az USA 1961-ben kereskedelmi embarg�t vezetett be Kub�val szemben. A szivargy�rt�s ez�ltal megint csak hanyatlott a szigeten. De nem csak emiatt, hanem k�sz�nhetõ a sorozatos rossz term�seknek. A kilencvenes �vek k�zep�n a Habanos SA c�g vette �t a szivartermel�st, hogy a kubai szivargy�rt�s ism�t fellend�lj�n.

A Kub�n k�v�li szivartermel�s:

A kubai emigr�nsok olyan amerikai h�tt�rrel, mint a Consolidated Cigar Corporation �s a General Cigar Company m�ra m�r jelentõs szivartermel�si ipart l�tes�tettek sz�mos k�z�p-amerikai ter�leten. Az USA-ba ir�nyul� k�zi elõ�ll�t�s� szivarok importj�nak fele a

Dominikai K�zt�rsas�gb�l sz�rmazik, ahol az �ghajlat �s a doh�nytermel�s felt�telei csaknem ugyanolyanok, mint Kub�ban. Sz�mos m�s orsz�g is haszn�t l�tja annak, hogy a kubai szivariparosok elhagyt�k haz�jukat, mint pl. Honduras, Nicaragua, Jamaica �s mexik� �p�gy, mint Florida az USA-ban. A K�z�p-Amerik�n k�v�li f�ldr�szek vil�gszerte vagy kiv�l� minõs�gû szivarokat termelnek, vagy termel�s�kh�z maguk �ll�tj�k elõ a nyersanyagot. Mint p�ld�ul az Egyes�lt �llamok, Ecuador, Braz�lia, a Kan�ri-szigetek �s Kamerun. Az indon�z szigetvil�g, J�va �s Szum�tra �gyszint�n igen j� nyersanyagot szolg�ltat a g�pi szivartermel�shez.