Kuba:
Kuba szigett 1492. oktber 28 -n fedezte fel Kolumbusz Kristf. Mivel a felfedezõk sem aranyat, sem drgakveket nem talltak, csak 1511-ben ltestettek telepeket. A spanyol uralom ekkor kezdõdtt s 1898-ig tartott. Erre az idõszakra a trsadalom arnytalalan differencildsa volt jellemzõ. Felfedeztk, hogy a sziget ghajlata rendkvl kedvezõ a cukornd s dohnytermelshez, gy a kereskedelem miatt a kevs szm nagyvros felvirgzott, a karib trsg kzpontja lett. Azonban a gazdagsg a fldmûvesek s behurcolt nger rabszolgk kizskmnyolsbl szrmazott. Ez a trsadalmi rteg a lakossg tbb, mint felt jelentette. Kuba tbb, mint az Antillk legnagyobb szigete, egy tekervnyes szigetvilg, amely a fõ szigetet veszi krl (krlbell Florida ktharmada), az Ifjsg szigete (Isla de la Juventud) s krlbell 4500 korallsziget (cayo) s szigetecske. Ennek a Karib szigetnek a vltozatos felszne 110,992 km2 - en terl el. Az orszg a Mexiki-bl bejratnl fekszik 140 km-re a Bahamktl, 146 km-re Jamaiktl, 180km-re Floridtl s 210 km-re Cancuntl.
szaki szomszdjnak minden erõfesztse ellenre a nap mg mindig Kubra st. Ez a Karib-tenger legnagyobb s legkevsb elkereskedelmiesedett szigete, egyben a kommunizmus utols bstyja a vilgon. Mikzben nem minden rzss az lland forradalom kertjben, a politikai elszigeteltsg megakadlyozta, hogy az orszg a turistk tmegnek essen ldozatul. A helyiek viszont bartsgosak minden ltogathoz, mg ha azok az lnok Egyeslt llamokbl is rkeznek. S br nem lehet hallani a rgi hzakrl lepattogz vakolatot, mg a nagyobb vrosok is elg csendesek s nyugodtak. A legvadabb zaj, mi rhet, ha a cha-cha-cha szl, s a legnagyobb zajt az okozza, ha egy hatalmas, amerikai kocsi vgig dcg az utcn. s ha mg inkbb csendre vgyunk, Kuba belsõ vidke s tengerpartjai a tkletes bkt knljk az szst kedvelõknek, a stopposoknak s azoknak, akik a plmafk rnykban csak egy finom szivart szeretnnek elszvni.
Havanna:
Havanna, a Karib vidk legnagyobb vrosa s minden kubai dolog kzpontja. Zavaros mltja ellenre Havanna viszonylag keveset szenvedett a hbork s a forradalom sorn s ma is minden jobbra gy nz ki, ahogy 100 vvel ezeltt megptettk. A megfakult dicssg fnye ltszik a vroson; az 50-es s 60-as vek rgi amerikai auti uraljk az utckat, a festk s a vakolat mindentt lassan hullik le. Szmos gynyr spanyol ptszeti remekm is van a vrosban, melyeket most renovlnak. Havanna nyzsg jszakai lete, mozik, sznhzak, kabark s jszakai loklok sora mg a legkemnyebb utazt is kimertik, de a forgalom kisebb s az let kevsb amerikanizldott, mint ms latin-amerikai vrosokban. De a rgi Havanna megkopott ragyogsn, a feljtst ignyl megkopott laknegyedeken tst a kubaiak bartsgossga s vendgszeretete.
Santiago de Cuba:
Santiago de Cuba Havanna rivlisa az irodalomban, zenben s politikban. A Baptista rezsim megdntsben jtszott kiemelked szerepe miatt a forradalom blcsjnek nevezik. Kuba msodik legnagyobb vrosa. A jellegzetes karibi hangulata van tbbi kubai vrostl eltren, a francia ltetvnyesek s a mlt szzadban itt letelepedett haitiak miatt. Ez a Havanntl val viszonylagos elszigeteltsgnek is betudhat. A vros trtnelme legalbb olyan sznes, mint Havann. Itt tallhatk Kuba legrgebbi kastlyai s mzeumai, tbbek kztt a Casa de Diego Velzquez s a Bacardi mzeum. Sok hzon gynyr kovcsoltvas balkon van, cscsves ablakokkal s keskeny kls lpcskkel. A Santa Ifigenia temet sok hres forradalmr, kztk Jos Marti vgs nyughelye is, akinek bebalzsamozott holtteste ki van lltva.
Trinidad:
Trinidadot 1514-ben alaptottk, de egszen a 18. szzad vgig a csempszek kedvelt rejtekhelye volt. A csempszek rabszolgkat s aranyat csempsztek a britek uralma alatt lv Jamaica-rl, de mindez hirtelen megvltozott 19. szzadban, amikor is Haiti rabszolgalzadsok miatt a francik betelepltek Trinidadba. A vros egszen a fggetlensgi hborig, a terlet cukornd ltetvnyeinek tnkrettelig virgzott s ezutn a vrosra megint stt idk jttek. A cukornd hozta rvid gazdagsg nyomai lthatk a vroson; mrvny padozatok, kovcsoltvas kapuk s kopott udvarhzak. rdemes elltogatni a Taller Alfarero nev kermia zembe, ahol a hagyomnyos technikval gyrtanak. Kuba legszebb tengerpartjai is Trinidad kzvetlen krnykn tallhatk.
Baracoa:
A vros kt bl kzti, klti ltvny fldnyelven fekszik Kuba legkeletibb pontjn a Cabo Maisi-n. A teleplst 1512-ben Diego Velazquez alaptotta, ez Kuba legrgebbi eurpaiak ltal alaptott vrosa. A helyet 1960-ig csak tengeren lehetett megkzelteni, ekkor nylt meg az els szrazfldi t. A tengerpartot mindenfel plmafk tarktjk, a hely hangulata valamely csendes-ceni szigetre emlkeztet. A spanyol jelenlt emlkt rzi hrom zmk erdtmny: a Fuerto Matachin, melyben a kzigazgatsi mzeum, a Fuerta de la Punta, melyben tterem s a El Castillo de Seboruco, melyben szlloda tallhat.
Pinar del Ro Province:
Az orszg legnyugatibb pontja, kirndul s a termszetrt rajong kedvenc helye. A 175 km hossz Cordillerra de Guaniguanico hegysg bortja a tjat, mely alatt tbb szz kisebb s nagyobb mszkbarlang tallhat (a leghosszabb 26 km-es). A Vinales krli hegycscsok az id folyamn megkopva, ma bizarr alakzatot nyjtanak. Ez taln Kuba legszebb terlete, rengeteg lehetsg nylik a bvrkodsra, jachtok szmra sok a termszetes kikt, a vz tiszta s a korallztonyok vdte csodlatos homokos partokbl is bven vlogathatunk