„Ahhoz, hogy az emberis�g kiszabaduljon a nyomor�s�g�b�l csak egyetlen �t vezet:

mindent tûzbe �s v�zbe kell fojtani, m�g a polosk�k, melyek m�sok verejt�k�bõl h�ztak meg,

halomra d�glenek. Nincs m�s �t, �s nincs m�s rem�nys�g." - Ernesto „Che" Guevara

Kuba sziget�t 1492. okt�ber 28 -�n fedezte fel Kolumbusz Krist�f. Mivel a felfedezõk sem aranyat,

sem dr�gak�veket nem tal�ltak, csak 1511 -ben l�tes�tettek telepeket. A spanyol uralom ekkor

kezdõd�tt �s 1898 -ig tartott. Erre az idõszakra a t�rsadalom ar�nytalalan differenci�l�d�sa

volt jellemzõ. Felfedezt�k, hogy a sziget �ghajlata rendk�v�l kedvezõ a cukorn�d �s doh�ny-

termel�shez, �gy a kereskedelem miatt a kev�s sz�m� nagyv�ros felvir�gzott, a karib t�rs�g

k�zpontja lett. Azonban a gazdags�g a f�ldmûvesek �s behurcolt n�ger rabszolg�k kizs�km�nyo-

l�s�b�l sz�rmazott. Ez a t�rsadalmi r�teg a lakoss�g t�bb, mint fel�t jelentette.

Az amerikai-spanyol h�bor�:

A XIX. sz�zad m�sodik fel�re az Egyes�lt �llamok hatalmas tõk�t �ramoltatott Kub�ba, elsõ-

sorban cukorn�d�ltetv�nyekbe �s a szivargy�rt�sba fektetve. Az USA akkora hasznot l�tott a k�z�p-

amerikai orsz�gokban, hogy meg akart szabadulni a gyarmatos�t� spanyolokt�l, akik a t�nyleges

politikai hatalmat gyakorolt�k Latin-Amerik�ban. 1898. febru�r 15 -�n egy amerikai sorhaj�

tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt felrobbant Havanna kik�tõj�ben, ami j� �r�gyet szolg�ltatott

arra, hogy az Egyes�lt �llamok kongresszusa kiki�ltsa Kuba f�ggetlens�g�t, k�vetelje a spanyol

csapa-tok kivon�s�t, �s meghatalmaz�st adjon az eln�knek, hogy fegyveres erõk bevet�s�vel

szerezzen �rv�nyt ezen k�vetel�seknek. A h�bor� �prilis 24 -�n t�rt ki �s els�prõ amerikai

sikerek ut�n december 10 -�n a p�rizsi b�k�vel �rt v�get.

USA-befoly�s Kub�ban:

Kuba teh�t „f�ggetlen" lett: a sz�zadfordul�n az Egyes�lt �llamok gyõztesk�nt sz�llta meg, �jabb

befektet�seivel �s �p�tkez�seivel v�gk�pp gazdas�gi f�ggõs�gbe tasz�tva az orsz�got.

Az amerikaiak a Las Vegas - Miami tengely folytat�sak�nt Havann�t egyre ink�bb a sz�rakoztat�ipar

�s az idegenforgalom k�zpontj�v� alak�tott�k, �s a l�zas �p�tkez�sek sz�zezersz�mra csalogatt�k

ide az elmaradott vid�ki ter�letek nincstelenjeit. A k�zbiztons�g megromlott, a bûn�z�s �s a

korrupci� elk�pesztõ m�reteket �lt�tt. A t�rsadalmi „oll�" m�g ink�bb sz�tny�lt: a f�ldmûvesek

�s a v�rosi szeg�nyek nyomorogtak �s �heztek, a gazdag k�lf�ldi tõk�sek, a turist�k �s az

�gynevezett kompr�dor-burzso�zia (akik haz�juk ki�r�s�t�s�b�l gazdagodtak meg) tagjai

luxusnegyedekben laktak. K�z�pr�teget a szolg�ltat�iparban elhelyezkedõk alkottak, az iparosok

�s munk�sok nehezen �ltek meg.

A kereskedelmet teljesen kisaj�t�totta az USA, a cukorn�d �ltetv�nyek 85% -a �s a 252 cukor-gy�r

k�z�l 187 amerikai tõk�sek tulajdon�ban volt. USA monop�liumok kez�n volt tov�bb� a villamos-

energia-termel�s, a b�ny�k �s a telekommunik�ci�s h�l�zatok 90% -a is. B�r az �llamforma

1902 -ben hivatalosan k�zt�rsas�g lett, Kuba minisztereln�kei val�j�ban az USA b�bjai voltak,

minden l�nyeges k�rd�sben amerikai d�nt�s sz�letett. Kuba ism�t gyarmatt� v�lt, b�r ez�ttal

leplezetten.

A kubai forradalom gyõzelme:

�rthetõ teh�t, hogy a hatalmas t�rsadalmi fesz�lts�gek forradalmat k�v�ntak. 1953. j�lius 26 -�n

Fidel Castro Ruz �gyv�d vezet�s�vel a forradalm�rok megostromolt�k a santiag�i Moncada-laktany�t,

s ez jelad�sul szolg�lt az akkor hatalmon levõ Fulgencia Batista t�bornok diktat�rikus rezsimje

ellen. B�r a v�llalkoz�s meghi�sult, ez az esem�ny sz�m�t a kubai forradalom kezdet�nek.

A kizs�km�nyolt n�p ugyanis Castr��k oldal�ra �llt, akik a sz�lsõ baloldalt k�pviselt�k. Egyre

t�bben csatlakoztak a forradalm�rok soraiba, majd �vekig tart� partiz�nh�bor� ut�n 1959. janu�r

1 -�n gyõz�tt a forradalom , a korrupt Batista t�bornok menek�lni k�nyszer�lt.

A „cukorh�bor�":

Castr��k radik�lis v�ltoztat�sokat hajtottak v�gre: �llamos�tott�k a k�lf�ldi tulajdonban l�võ

gy�rakat f�ldeket, v�llalatokat, �s mezõgazdas�gi sz�vetkezeteket szerveztek. Az Egyes�lt �llamok

azonnal embarg�t rendelt el Kuba legfontosabb exportcikk�re, a cukorra, �s meghirdette a

gazdas�gi blok�d politik�j�t, minden gazdas�gi kapcsolatot megszak�tva Kub�val. A cukor bojkottja

az�rt okozott komoly probl�m�t, mert a szigetorsz�gban �vsz�zadok �ta szinte kiz�r�lag csak

cukrot termesztettek, a mezõgazdas�g egyoldal�, monokult�r�s volt.

A cukork�rd�st nem tudt�k teljesen megoldani, de a Szovjetuni�val, K�n�val �s m�s szocialista

orsz�gokkal is siker�lt 5 �ves szerzõd�seket k�tni, melyek seg�ts�g�vel Kuba a vil�gpiacin�l

magasabb �ron szabadult meg cukork�szlet�nek jelentõs r�sz�tõl. Ezen k�v�l egy�b kedvezm�nyeket

�s t�mogat�sokat is kapott a szocialista hatalmakt�l, amit nem n�zett j� szemmel az USA:

1961 -ben megind�totta a Diszn�-�b�l akci�t. �prilis 10 -�n „ellenforradalm�r" kubai emigr�nsok

sz�lltak partra Kub�ban (Bahia de Cochinos - Diszn�-�b�l), akik a rendszerv�lt�skor menek�ltek

ki az Egyes�lt �llamokban. Az akci�t az amerikai titkosszolg�lat, a CIA szervezte, a katon�k

kik�pz�s�t �s a hadfelszerel�st is õk biztos�tott�k. �gy gondolt�k, hogy az inv�zi� kiv�ltja a

kubai Castro-ellenes csoportok felkel�s�t, �gy megd�nthetik rendszer�t. Csakhogy az amerikaiak

teljesen f�lreismert�k a t�nyleges helyzetet. A kubaiak elkeseredett ellen�ll�st tanus�tottak a

betolakod�kkal szemben �s n�h�ny nap alatt legyõzt�k õket.

Vil�gv�ls�g:

A meghi�sult t�mad�s igen s�lyos k�lpolitikai k�rokat okozott az Egyes�lt �llamoknak, kiv�ltk�pp

a Szovjetuni� reag�lt hevesen. Castr�val val� k�z�s megegyez�s alapj�n Nyikita Sz. Hruscsov

�llamfõ �s p�rttitk�r szovjet atomrak�ta-t�maszpontok telep�t�s�t rendelte el Kub�ban, mert �gy

gondolt�k ez v�delmet ny�jthat egy esetleges �jabb t�mad�s ellen. Amikor az USA k�mrep�lõk

seg�ts�g�vel tudom�st szerzett errõl, tengeri blok�ddal v�laszolt, �s Kennedy eln�k kijelentette,

hogy minden Kub�b�l indul� t�mad�sra szovjet megtorl�ssal reag�l. A NATO �s a Vars�i Szerzõd�s

haderõi felk�sz�ltek a harmadik vil�gh�bor� kit�r�s�nek lehetõs�g�re, n�h�ny napon kereszt�l a

vil�g fesz�lten figyelt. Szerencs�re a k�t nagyhatalom meg tudott egyezni. Hruscsov rendelkezett

 a rak�t�k leszerel�s�rõl, cser�be Kennedy garant�lta, hogy nem ind�t inv�zi�t Kuba ellen, �gy

v�g�l elh�rult az atomh�bor� vesz�lye.

Ideol�gia:

A kubai forradalmat k�ts�gk�v�l az �rtelmis�g ind�totta el, illetve akt�v r�sztvevõje volt annak,

hiszen Fidel Castro is -�gyv�d l�t�re- maga vezette gerill�it a forradalom kezdetekor. Ezek a

partiz�ncsapatok nem voltak nagy l�tsz�m�ak (legfeljebb 50 fõ k�r�l), hiszen a gerilla hadvisel�s

l�nyege a meglepet�sszerû t�mad�s, a rejtõzk�d�s, sz�tsz�r�d�s, csapd�k �ll�t�sa. Mondhatjuk

teh�t, hogy az ideol�giai vezetõk maguk is a „fronton" harcoltak. Ebbõl is l�tszik, hogy a

legt�bben hittek abban, amit csin�ltak, sz�lsõ baloldali elhat�rozotts�guk mellett

szeml�letm�djukra legink�bb idealista, ut�pista igazs�g-p�rtis�g volt jellemzõ. Gyors, �gyes,

harck�pes katon�kra volt sz�ks�g a forradalomban, nem voltak f�l�lrõl ir�ny�t� idõs, tapasztalt

strat�g�k, �gy a forradalm�rok fiatals�ga is magyar�zza tettv�gyukat �s naivit�sukat.

Sokan Castro harcost�rsai k�z�l a kubai gyõzelem ut�n m�s latin-amerikai orsz�gokban is

folytatt�k k�zdelm�ket az imperializmus, az amerikai ir�ny�t�s ellen. Ilyen volt dr. Ernesto

„Che" Guevara de la Serna argent�n orvos is, aki Bol�vi�ban halt meg korm�nycsapatokkal v�vott

tûz-harcban. N�zetei miatt p�ldak�p�v� v�lt a harmadik vil�g sz�mos forradalm�r�nak, �s az

amerikai �s eur�pai egyetemi di�ks�g k�z�l is sok h�vet szerzett. „Alkossatok k�t, h�rom, sok

Vietnamot..." c�mû k�nyv�ben leleplezte az Egyes�lt �llamok k�pmutat�s�t, aki gazdas�gi �s

politikai �rdekei miatt pr�b�lta elnyomni Vietnam f�ggetlened�si t�rekv�seit. Emellett

Vietnamban az imperializmus elleni elkeseredett harcot, a vil�gforradalom fell�ngol�s�t l�tta.

Nem t�rõdve a t�bb sz�zezres di�kt�ntet�sekkel az USA csak 1973 -ban vonta ki erõit az orsz�gb�l,

 58000 fiatal amerikai katona vesztette �let�t a T�vol-Keleten.

Guevara Kub�ban a Nemzeti Bank igazgat�ja, majd ipar�gyi miniszter volt, de minden kiv�lt-s�got

visszautas�tott. V�lem�nye szerint az �rtelmis�gnek voltak�ppen kevesebbet kellene keresnie,

hiszen a term�szettõl m�r egy nagy elõnyt kaptak, a j� gondolkod�s k�pess�g�t, ami

felbecs�lhetet-len �rt�k. B�r szerte a vil�gon sok h�ve akadt, val�j�ban sz�lsõs�gess�g�vel m�r

Kub�ban is meg-bukott.

Kub�ban ugyan egyp�rtrendszer van (Kubai Kommunista P�rt), ez azonban �ssze sem hasonl�that�

Szt�lin „r�muralm�val", vagy a k�naiak v�res korm�nyz�s�val. Igaz, a forradalom gyõzelmekor itt

is voltak kiv�gz�sek, de ezek nem voltak alaptalanok, a sorkaton�kat nem b�ntett�k �gy meg, ha

letett�k a fegyvert. Castro sz�noklatain t�bbsz�r is k�z�lte n�p�vel, hogy aki nem k�v�n

r�sztvenni a  „szocializmus �p�t�s�ben" nyugodtan elhagyhatja haz�j�t. Ebbõl sz�rmazott a

1990 -es �vek eleji kiv�ndorl�si hull�m is: a kiv�ndorl�k Florid�ban pr�b�ltak letelepedni, de

az Egyes�lt �llamok korm�nya nem akarta befogadni õket.

Kult�ra, mûvelõd�s �s mûv�szetek:

A szocializmus �s az egyp�rtrendszer term�szetesen r�nyomta b�lyeg�t a kult�r�ra �s a

mûv�szetekre. A sajt�ban kiz�r�lag �tcenz�r�zott, p�rtbar�t anyag jelenhetett meg. A mûv�szetet

a propagand�nak rendelt�k al�, ami a n�p lelkes�t�s�t, buzd�t�s�t szolg�lta. �gy term�szetesen

az uralkod� st�lus a szocre�l lett, amelyre a dinamizmus jellemzõ, �s feladata a dolgoz� ember,

�s a szocializmus eszm�ny�t�se. A kubaiak val�ban hittek a baloldali eszm�kben, hiszen a

t�megb�zisa is hatalmas volt a szocilizmusnak: a munk�soszt�ly �s a f�ldmûvesek a keresõk�pes

lakoss�g t�bb, mint h�romnegyed�t tett�k ki, �s a munkan�lk�lis�get siker�lt csaknem teljesen

megsz�nteni.

Kub�ban, ak�r a t�bbi szocialista orsz�gban, nagy hangs�lyt fektettek a k�zoktat�sra. Mindenki

egyforma lehetõs�get kapott a tanul�sra, az egyetemeken, fõiskol�kon sok paraszt- �s

munk�scsal�db�l sz�rmaz� di�k volt. 1964 -ben -Latin-Amerik�ban elsõk�nt- teljesen felsz�molt�k

az �r�studatlans�got, m�g a forradalom elõtt a lakoss�g 53% -a analfab�ta volt.

Ma Kuba az utols� szocialista orsz�gok k�z� tartozik Vietnammal, K�n�val �s �szak-Kore�val.

Ez a szigetorsz�g a szocializmus mintap�ld�ja is lehetett volna, mert tal�n ez volt az elsõ eset,

hogy az eszm�ket „komolyan gondolt�k", �s nem csak demag�g eszk�zk�nt haszn�lt�k fel a t�rsadalmi

fesz�lts�gek enyh�t�s�re, vagy a n�p kizs�km�nyol�s�ra. Azonban a rendszer buk�s�t is ennek

k�sz�nheti; �ppen ezen sz�lsõs�gess�ge miatt romlottak meg nemzetk�zi kapcsolatai (m�g a

szocialista orsz�gokkal is), s �gy m�r a sz� �tvitt �rtelm�ben is elszigetelõdve, nem k�pes a

tov�bbi fejlõd�sre.

Felhaszn�lt irodalom
Az emberis�g kr�nik�ja, Officina Nova
Nemzetk�zi Almanach, Kossuth kiad�
A vil�g fõv�rosai, Kossuth kiad�
Moldova Gy�rgy: A napl�, Magvetõ