Kuba:

Kuba sziget�t 1492. okt�ber 28 -�n fedezte fel Kolumbusz Krist�f. Mivel a felfedezõk sem aranyat, sem dr�gak�veket nem tal�ltak, csak 1511-ben l�tes�tettek telepeket. A spanyol uralom ekkor kezdõd�tt �s 1898-ig tartott. Erre az idõszakra a t�rsadalom ar�nytalalan differenci�l�d�sa volt jellemzõ. Felfedezt�k, hogy a sziget �ghajlata rendk�v�l kedvezõ a cukorn�d �s doh�nytermel�shez, �gy a kereskedelem miatt a kev�s sz�m� nagyv�ros felvir�gzott, a karib t�rs�g k�zpontja lett. Azonban a gazdags�g a f�ldmûvesek �s behurcolt n�ger rabszolg�k kizs�km�nyol�s�b�l sz�rmazott. Ez a t�rsadalmi r�teg a lakoss�g t�bb, mint fel�t jelentette. Kuba t�bb, mint az Antill�k legnagyobb szigete, egy tekerv�nyes szigetvil�g, amely a fõ szigetet veszi k�r�l (k�r�lbel�l Florida k�tharmada), az Ifj�s�g szigete (Isla de la Juventud) �s k�r�lbel�l 4500 korallsziget (cayo) �s szigetecske. Ennek a Karib szigetnek a v�ltozatos felsz�ne 110,992 km2 - en ter�l el. Az orsz�g a Mexik�i-�b�l bej�rat�n�l fekszik 140 km-re a Baham�kt�l, 146 km-re Jamaik�t�l, 180km-re Florid�t�l �s 210 km-re Cancunt�l.

�szaki szomsz�dj�nak minden erõfesz�t�se ellen�re a nap m�g mindig Kub�ra s�t. Ez a Karib-tenger legnagyobb �s legkev�sb� elkereskedelmiesedett szigete, egyben a kommunizmus utols� b�sty�ja a vil�gon. Mik�zben nem minden r�zs�s az �lland� forradalom kertj�ben, a politikai elszigetelts�g megakad�lyozta, hogy az orsz�g a turist�k t�meg�nek essen �ldozat�ul. A helyiek viszont bar�ts�gosak minden l�togat�hoz, m�g ha azok az �lnok Egyes�lt �llamokb�l is �rkeznek. S b�r nem lehet hallani a r�gi h�zakr�l lepattogz� vakolatot, m�g a nagyobb v�rosok is el�g csendesek �s nyugodtak. A legvadabb zaj, mi �rhet, ha a cha-cha-cha sz�l, �s a legnagyobb zajt az okozza, ha egy hatalmas, amerikai kocsi v�gig d�c�g az utc�n. �s ha m�g ink�bb csendre v�gyunk, Kuba belsõ vid�ke �s tengerpartjai a t�k�letes b�k�t k�n�lj�k az �sz�st kedvelõknek, a stopposoknak �s azoknak, akik a p�lmaf�k �rny�k�ban csak egy finom szivart szeretn�nek elsz�vni.

Havanna:

Havanna, a Karib vid�k legnagyobb v�rosa �s minden kubai dolog k�zpontja. Zavaros m�ltja ellen�re Havanna viszonylag keveset szenvedett a h�bor�k �s a forradalom sor�n �s ma is minden jobb�ra �gy n�z ki, ahogy 100 �vvel ezel�tt meg�p�tett�k. A megfakult dics�s�g f�nye l�tszik a v�roson; az 50-es �s 60-as �vek r�gi amerikai aut�i uralj�k az utc�kat, a fest�k �s a vakolat minden�tt lassan hullik le. Sz�mos gy�ny�r� spanyol �p�t�szeti remekm� is van a v�rosban, melyeket most renov�lnak. Havanna ny�zsg� �jszakai �lete, mozik, sz�nh�zak, kabar�k �s �jszakai lok�lok sora m�g a legkem�nyebb utaz�t is kimer�tik, de a forgalom kisebb �s az �let kev�sb� amerikaniz�l�dott, mint m�s latin-amerikai v�rosokban. De a r�gi Havanna megkopott ragyog�s�n, a fel�j�t�st ig�nyl� megkopott lak�negyedeken �ts�t a kubaiak bar�ts�goss�ga �s vend�gszeretete.

Santiago de Cuba:

Santiago de Cuba Havanna riv�lisa az irodalomban, zen�ben �s politik�ban. A Baptista rezsim megd�nt�s�ben j�tszott kiemelked� szerepe miatt a forradalom b�lcs�j�nek nevezik. Kuba m�sodik legnagyobb v�rosa. A jellegzetes karibi hangulata van t�bbi kubai v�rost�l elt�r�en, a francia �ltetv�nyesek �s a m�lt sz�zadban itt letelepedett haitiak miatt. Ez a Havann�t�l val� viszonylagos elszigetelts�gnek is betudhat�. A v�ros t�rt�nelme legal�bb olyan sz�nes, mint Havann��. Itt tal�lhat�k Kuba legr�gebbi kast�lyai �s m�zeumai, t�bbek k�z�tt a Casa de Diego Vel�zquez �s a Bacardi m�zeum. Sok h�zon gy�ny�r� kov�csoltvas balkon van, cs�cs�ves ablakokkal �s keskeny k�ls� l�pcs�kkel. A Santa Ifigenia temet� sok h�res forradalm�r, k�zt�k Jos� Marti v�gs� nyughelye is, akinek bebalzsamozott holtteste ki van �ll�tva.

Trinidad:

Trinidadot 1514-ben alap�tott�k, de eg�szen a 18. sz�zad v�g�ig a csemp�szek kedvelt rejtekhelye volt. A csemp�szek rabszolg�kat �s aranyat csemp�sztek a britek uralma alatt l�v� Jamaica-r�l, de mindez hirtelen megv�ltozott 19. sz�zadban, amikor is Haiti rabszolgal�zad�sok miatt a franci�k betelep�ltek Trinidadba. A v�ros eg�szen a f�ggetlens�gi h�bor�ig, a ter�let cukorn�d �ltetv�nyeinek t�nkret�tel�ig vir�gzott �s ezut�n a v�rosra megint s�t�t id�k j�ttek. A cukorn�d hozta r�vid gazdags�g nyomai l�that�k a v�roson; m�rv�ny padozatok, kov�csoltvas kapuk �s kopott udvarh�zak. �rdemes ell�togatni a Taller Alfarero nev� ker�mia �zembe, ahol a hagyom�nyos technik�val gy�rtanak. Kuba legszebb tengerpartjai is Trinidad k�zvetlen k�rny�k�n tal�lhat�k.

Baracoa:

A v�ros k�t �b�l k�zti, k�lt�i l�tv�ny� f�ldnyelven fekszik Kuba legkeletibb pontj�n a Cabo Maisi-n. A telep�l�st 1512-ben Diego Velazquez alap�totta, ez Kuba legr�gebbi eur�paiak �ltal alap�tott v�rosa. A helyet 1960-ig csak tengeren lehetett megk�zel�teni, ekkor ny�lt meg az els� sz�razf�ldi �t. A tengerpartot mindenfel� p�lmaf�k tark�tj�k, a hely hangulata valamely csendes-�ce�ni sziget�re eml�keztet. A spanyol jelenl�t eml�k�t �rzi h�rom z�m�k er�d�tm�ny: a Fuerto Matachin, melyben a k�zigazgat�si m�zeum, a Fuerta de la Punta, melyben �tterem �s a El Castillo de Seboruco, melyben sz�lloda tal�lhat�.

Pinar del R�o Province:

Az orsz�g legnyugatibb pontja, kir�ndul� �s a term�szet�rt rajong� kedvenc helye. A 175 km hossz� Cordillerra de Guaniguanico hegys�g bor�tja a t�jat, mely alatt t�bb sz�z kisebb �s nagyobb m�szk�barlang tal�lhat� (a leghosszabb 26 km-es). A Vinales k�r�li hegycs�csok az id� folyam�n megkopva, ma bizarr alakzatot ny�jtanak. Ez tal�n Kuba legszebb ter�lete, rengeteg lehet�s�g ny�lik a b�v�rkod�sra, jachtok sz�m�ra sok a term�szetes kik�t�, a v�z tiszta �s a korallz�tonyok v�dte csod�latos homokos partokb�l is b�ven v�logathatunk