A „Latino” sorozatban egyar�nt l�thatunk spanyol filmeket (Pedro Almod�var: Mindent any�mr�l, Besz�lj hozz�, Miguel �ngel S�nchez: �getnival� hazudoz�), koprodukci�kat: Laura Man�: Megv�lt� szex (spanyol-mexik�i), Fernando Merinero: L�zaro bar�tn�je (spanyol-kubai) �s latin-amerikai filmeket, a k�t kult�ra kapcsol�d�s�t hangs�lyozand�. Rub�n Dar�o, a nagy nicaraguai k�lt�, aki egyben a spanyolorsz�gi k�lt�szet meg�j�t�ja is volt, �gy fogalmazta meg „A hatty�k” c�m� vers�ben ezt a kett�s gy�ker�s�get: „Mint spanyol ivad�kot sz�lt Amerika engem…” (T�m�r Gy�rgy ford�t�sa) Theodor Roosevelthez c�mzett „Roosevelthez” c�m� vers�ben pedig ezt �rja: „Vigy�zzatok. Nincs �l�bb Spanyol Amerik�nkn�l, hol a Spanyol Oroszl�n ezer k�lyke morog.” (Simor Andr�s ford�t�sa)

A Spanyol Oroszl�n k�lykei ma is morognak, s ez a soksz�n� v�logat�s h� k�pet ad a forrong� f�ldr�sz m�ltj�r�l �s jelen�r�l. Az argentin Fernando Ezequiel Solanas Utaz�s az id�ben-j�nek besz�des nev� f�szerepl�je - Mart�n Nunca: Soha Mart�n – r�g nem l�tott apj�t keresve v�gigutazik Latin-Amerik�n, s e k�ls�-bels� utaz�s sor�n megmer�tkezik a f�ldr�sz n�pei – n�gerek, indi�nok, f�lv�rek – soknyelv� – spanyol, portug�l, kecsua, aymara – kult�r�j�ban. Az Egberto Gismondi �s Astor Piazzola nagyszer� zen�j�vel k�s�rt id�utaz�s a diktat�r�k v�res id�szak�n is �tvezet. Solanas m�sik filmje a D�l a katonai diktat�ra b�rt�n�b�l szabadult Floreal (Miguel �ngel Sol�) �lomszer� eml�kk�pein �t ad sz�rrealizmusba hajl�, ironikus k�pet a 70-es �vek Argent�n�j�r�l. Mik�zben a holtak az �l�kkel vit�znak, v�gigk�s�ri a filmet az argentin tang�, ami t�bb mint zene �s t�bb mint t�nc: egyfajta �let�rz�s kifejez�d�se.

Nem v�letlen, hogy Solanas Argentin tang�j�nak alc�me: Gardel sz�m�zet�se. Az emigr�ci�ba k�nyszer�lt argentinekkel egy�tt mintha maga a nagy tang��nekes, Carlos Gardel, az argentin tang� szimb�luma is gy�kereit vesztette volna. A l�g�jabb argentin nemzed�ket Santiago Loza, a Mag�nyos lelkek rendez�je k�pviseli. Az � szerepl�i is talajvesztett emberek, �m �k az elm�lt �vek gazdas�gi v�ls�g�nak �ldozatai, akik a rem�nytelen �ress�gben kapaszkodnak egym�sba.

Kil�t�stalan �let�kben t�bl�bol�, kall�d� fiatalok a mexik�i Alejandro Gonz�les In�rritu Korcs szerelmek, a brazil Walter Salles Idegenben c�m�, �s a spanyol Fernando Merinero Spanyolorsz�gba emigr�lt kubai fiatalokr�l sz�l� filmj�nek, a L�zaro bar�tn�j�nek h�sei is, akiknek �lete elker�lhetetlen�l – vagy csak hajsz�lnyira elker�lhet�en – sodr�dik a b�n�z�s, a v�g fel�. A Kilenc kir�lyn� az argentin Fabian Bielinsky alkot�sa mulats�gos form�ban dolgozza fel, mint igyekszik megragadni k�t kis piti�ner b�n�z� a nagy lehet�s�get, egy spanyol milliomos �tver�s�t. Egy spanyol kritikus azt �rta: „Nem csod�lkozn�k, ha az amerikaiak hamarosan megcsin�ln�k a film re-make-j�t”, egy amerikai kritikus pedig, mintha erre v�laszolva �rn�: „A Kilenc kir�lyn� az a fajta film, amelyb�l Hollywood re-make-eket szokott k�sz�teni, amit azt�n rem�nytelen�l elsz�r.” K�l�n�s, �de sz�nfoltja a sorozatnak a S�bado – esk�v�i video, a chilei Mat�as Bize mulats�gos, fanyar „val�s idej� filmje”.