A szivar trhditsa:
Eurpban az emberek kezdk a tubkolst elhagyni s ttrni a szivarozsra. A szivar kezdett a trsasalmi let rszv vlni. A frfi klubokban kln szivartermeket nyitottak. A szivarozs az
arisztrokrcia priviligmiuma lett. szak-Amerikban az eurpai betelepedõk ltestettk az elsõ dohnyltetvnyeket a XVII. szzad kezdetn. Cunnecticut lett szak-Amerika egyik legnagyobb dohnytermelõ terlete. A XIX. szzad elejn itt nyiltak a nagy dohnygyrak amelyek importlt kubai magvakbl kitenysztett dohnyleveleket hasznltak. Ugyanebben az idõben a dohnykereskedõk kezdtek kubai szivart is importlni, s a kereskedelem annak arnyban nõvekedett, ahogyan a szivarozs mind npszerbb vlt. A szivarozs a XIX. szzad vgre sttusszimbolumb vlt.
Szivargyrts Kubban:
A dohnytermels kubban lendlt fel legjobban. 1850 krl, amikor jelentõs szabadkereskedelem folyt a dohnnyal, csaknem 10.000 dohnyltetvny s tbb mint 1000 gyr volt a szigeten. Az
iparosods id is begyrztt s a fldbirtokosok kiszortottk a parasztokat. Ezltal vagy brlõkk vltak, vagy elkltztek a sziget ms terletre. A szivarok zmt az USA-ba s Spanyolorszgba exportltk. A XIX. szzad utols felben a kubai szivartermels tkletesebb vlt, s kezdett vette a mret s fajta szerinti klmbsgtevs. Az USA 1857-ben vmtarift vetett ki az importlt szivarra, ezrt j piacokat kellett keresni Eurpban. A XIX. szzad vgn Kuba fellzadt a spanyolok elnyom rendszere ellen. Sok szivargyros elmeneklt s leteleplt Floridban s Jamaicban. Az 1898-as spanyol-amerikai hbor utn a sziget amerikai befolys al kerlt s a szivar ipar ismt fellendlt.
Fidel Castro az 1959-es forradalom utn kerlt hatalomra, ez megvltoztatta az orszg szivartermelst. A nagyrszt amerikai kzben lvõ ipart llamostottk, s llami monopoliumknt, Cubatabaco nv alatt mûkdik. A forradalom utn sok jelentõs szivargyros elmeneklt s gyrakat nyitottak a Dominikai Kztrsasgban, Floridban, Hondurasban, a Kanri-szigeteken s Mexikban. Az USA 1961-ben kereskedelmi embargt vezetett be Kubval szemben. A szivargyrts ezltal megint csak hanyatlott a szigeten. De nem csak emiatt, hanem ksznhetõ a sorozatos rossz termseknek. A kilencvenes vek kzepn a Habanos SA cg vette t a szivartermelst, hogy a kubai szivargyrts ismt fellendljn.
A Kubn kvli szivartermels:
A kubai emigrnsok olyan amerikai httrrel, mint a Consolidated Cigar Corporation s a General Cigar Company mra mr jelentõs szivartermelsi ipart ltestettek szmos kzp-amerikai terleten. Az USA-ba irnyul kzi elõllts szivarok importjnak fele a
Dominikai Kztrsasgbl szrmazik, ahol az ghajlat s a dohnytermels felttelei csaknem ugyanolyanok, mint Kubban. Szmos ms orszg is hasznt ltja annak, hogy a kubai szivariparosok elhagytk hazjukat, mint pl. Honduras, Nicaragua, Jamaica s mexik pgy, mint Florida az USA-ban. A Kzp-Amerikn kvli fldrszek vilgszerte vagy kivl minõsgû szivarokat termelnek, vagy termelskhz maguk lltjk elõ a nyersanyagot. Mint pldul az Egyeslt llamok, Ecuador, Brazlia, a Kanri-szigetek s Kamerun. Az indonz szigetvilg, Jva s Szumtra gyszintn igen j nyersanyagot szolgltat a gpi szivartermelshez.
|